Dulce et decorum est pro Patriâ mori. * Hâc Sententiolâ memoriam sui Clariss[imo] Humaniss[imo] Amicissimo Viro Dom[in]o Pappai hujusce Albi Possessori commendare voluit Sam[uel] Parker Oxoniens. Oxon[iis] Maii 1º A. D. 1716.    * Az idézet forrása: Horatius, Carmina 3.2.13. Illyés Gyula magyar fordításában: „Szép és magasztos ezért halni: haza!”

p. 236. Oxford, 1716 május 12

Parker, Samuel
(1681-1730), angol teológiai író

Samuel Parker 1681-ben született Chartamban, Kent grófságban; Samuel Parker (1640-1688) lelkész második fia. Az apa a canterbury-i érsek káplánja, 1686-tól Oxford püspöke és az oxfordi Magdalen College elnöke, a katolikus II. Jakab (1685-1688) feltétlen híve. Az ifjú 1694-ben az oxfordi Trinity College-ba iratkozott be. Az apai hagyománynak megfelelően hű maradt elveihez, a felajánlott előléptetést visszautasította. A „dicsőséges forradalom” (1688) után megkövetelt hűségesküt nem tette le, hanem Oxfordban visszavonult, s az írásnak élt; könyvtárunkban is megtalálható egy műve. Filozófiai esszéi, alkalmi írásai, levelei jelentek meg. Nagy tudású és szerény, jámbor, megbecsült ember volt, szívesen időzött azokkal a teológus barátaival, akik hasonlóképpen megtagadták a hűségesküt (nonjurorok). 1705-ben olyan hír kapott lábra, hogy Oxfordban akadémiát akar alapítani a Stuart Jakab-párti eszmék terjesztésére. 1711 májusában aztán ő is beadta a derekát, de addigra sok minden változott a nonjurorok körében is; Angliában Stuart Anna (1702-1714), II. Jakab leánya, III. Vilmos sógornője uralkodott. Parker meghalt 1730. július 14-én Oxfordban; vízkór vitte el vagy a túlfeszített munka. Kisebbik fia, Robert alapította Oxfordban az ismert kiadóvállalatot, melynek egyik későbbi tulajdonosa az építészet történetének szakírója, John Henry Parker (1806-1884). Samuel Parker legfontosabb tette a Censura temporum, or the good or ill tendencies of books, sermons, pamphlets … című londoni havi folyóirat, amelyet 1708 januárjától 1710 márciusáig szerkesztett. William Whiston (1667-1752) és John Locke (1632-1704) nézeteit többször, bár szelíden támadta, például a feltámadás kérdésében. Nézeteihez közel állnak a majdani 19. századi oxfordi tractariánusokéi. Néhány további műve: Bibliotheca Biblica, being a commentary upon all the books of the Old and New Testament. Gather'd out of the … writings of fathers and ecclesiastical historians … (the Pentateuch only). Oxford, 1720-35. 5 vol. – The history of the works of the learned. London, 1699-1712. – The ecclesiastical histories of Eusebius, Socrates, Sozomen and Theodorit. Faithfully translated and abridged … With a letter to Mr. Bolde concerning the resurrection of the same body. London, 1720. 3 vol.

• DNB • Jöcher-Adelung