Lis numquam, toga rara, mens quieta;
Vires ingenuae, salubre corpus;
Prudens simplicitas, pares amici;
Convictus facilis, sine arte mensa;
– - – - – - – - – -
Quod sis, esse velis nihilque malis;
Summum nec metuas diem nec optes.

Nobilissimo amico
Jacob Lauffer
Eloq[uentiae] et Hist[oriae] Prof[essor]

Bernae 3º Julij 1719
 

 * Az idézet forrása Martialis, Epigrammata 10.47.5-8 és 12-13.
 


 


Vita soha, tóga ritkán, az elme nyugodtan; / nyájas természet, egészséges test; / okos egyszerűség, hasonló barátok; könnyű étkezés, mesterkéletlen konyha; / akarj az lenni, ami vagy, és ne más, / ne féld, de ne is kívánd az utolsó napot.

Nemes barátjának írta
Jacob Lauffer
az ékesszólás és történelem professzora

Bernben, 1719 július 3-án.

 

 

 

 

 

 

 

p. 243. Bern, 1719 július 3


Lauffer, Jacob
(1688-1734), svájci történetíró, professzor

Jacob Lauffer (Johann Jakob L.) 1688. július 25-én született Zofingenben. A helyi iskolában tanult, papnak szánták. Bernben az akadémián teológiát hallgatott, a hallei és az utrechti egyetemre iratkozott be, azután német, holland és francia egyetemeket látogatott. 1714-ben Amszterdamban megjelent egy teológiai és filozófiai értekezése az istentagadásról, Atheus amens címmel. 1717-ben hazatért, és lelkésszé választották. 1718-tól az ékesszólás és a történelem professzora lett Bernben. Az első berni irodalmi társaság egyik alapítója. Élénk levelezésben állt a zürichi Johann Jacob Bodmerrel (1698-1783). 1724-ben hivatalosan megbízták, hogy folytassa az 1616-ig megírt berni városi krónikát. A munkában 1657-ig jutott el, főleg korábbi történetírók műveinek feldolgozásával. Negyvenhat éves sem volt, amikor egy lépcsőről lezuhant, és három nap múlva meghalt, Bernben, 1734. február 26-án. Kissé dagályos stílusban írt főműve Zürichben jelent meg Svájc történelme címen: Genaue und umständliche Beschreibung helvetischer Geschichte … Zürich, 1736-1739. 18 Bde. + Register.

• ADB • Jöcher • Michaud • SchwL