 
              Lis numquam, toga rara, mens quieta;  
              Vires ingenuae, salubre corpus;  
              Prudens simplicitas, pares amici;  
              Convictus facilis, sine arte mensa;  
              – - – - – - – - – - 
              Quod sis, esse velis nihilque malis;  
              Summum nec metuas diem nec optes. 
              Nobilissimo amico 
              Jacob Lauffer 
              Eloq[uentiae] et Hist[oriae] Prof[essor] 
              Bernae 3º Julij 1719 
  
                
                  | 
                    * Az idézet forrása Martialis, 
                  Epigrammata 10.47.5-8 és 12-13. 
   | 
                 
               
              
  | 
                    | 
                 
               
              
                
                  | 
               
               
              Vita soha, tóga ritkán, az elme nyugodtan; / nyájas természet, 
              egészséges test; / okos egyszerűség, hasonló barátok; könnyű 
              étkezés, mesterkéletlen konyha; / akarj az lenni, ami vagy, és ne 
              más, / ne féld, de ne is kívánd az utolsó napot. 
              Nemes barátjának 
              írta 
              Jacob Lauffer 
              az ékesszólás és történelem professzora 
              Bernben, 1719 július 3-án. 
              
                
                   | 
                 
               
                
                
                
                
                
                
              
              p. 243. Bern, 1719 július 3
   
              
              Lauffer, Jacob 
              (1688-1734), svájci történetíró, professzor 
              
              Jacob Lauffer (Johann Jakob L.) 1688. július 25-én született 
              Zofingenben. A helyi iskolában tanult, papnak szánták. Bernben az 
              akadémián teológiát hallgatott, a hallei és az utrechti egyetemre 
              iratkozott be, azután német, holland és francia egyetemeket 
              látogatott. 1714-ben Amszterdamban megjelent egy teológiai és 
              filozófiai értekezése az istentagadásról, Atheus amens 
              címmel. 1717-ben hazatért, és lelkésszé választották. 1718-tól az 
              ékesszólás és a történelem professzora lett Bernben. Az első berni 
              irodalmi társaság egyik alapítója. Élénk levelezésben állt a 
              zürichi Johann Jacob Bodmerrel (1698-1783). 1724-ben hivatalosan 
              megbízták, hogy folytassa az 1616-ig megírt berni városi krónikát. 
              A munkában 1657-ig jutott el, főleg korábbi történetírók műveinek 
              feldolgozásával. Negyvenhat éves sem volt, amikor egy lépcsőről 
              lezuhant, és három nap múlva meghalt, Bernben, 1734. február 
              26-án. Kissé dagályos stílusban írt főműve Zürichben jelent meg 
              Svájc történelme címen: Genaue und umständliche Beschreibung 
              helvetischer Geschichte … Zürich, 1736-1739. 18 Bde. + 
              Register. 
              • 
              ADB • Jöcher • Michaud • SchwL  |