Lis numquam, toga rara, mens quieta;
Vires ingenuae, salubre corpus;
Prudens simplicitas, pares amici;
Convictus facilis, sine arte mensa;
– - – - – - – - – -
Quod sis, esse velis nihilque malis;
Summum nec metuas diem nec optes.
Nobilissimo amico
Jacob Lauffer
Eloq[uentiae] et Hist[oriae] Prof[essor]
Bernae 3º Julij 1719
|
* Az idézet forrása Martialis,
Epigrammata 10.47.5-8 és 12-13.
|
|
|
|
Vita soha, tóga ritkán, az elme nyugodtan; / nyájas természet,
egészséges test; / okos egyszerűség, hasonló barátok; könnyű
étkezés, mesterkéletlen konyha; / akarj az lenni, ami vagy, és ne
más, / ne féld, de ne is kívánd az utolsó napot.
Nemes barátjának
írta
Jacob Lauffer
az ékesszólás és történelem professzora
Bernben, 1719 július 3-án.
|
p. 243. Bern, 1719 július 3
Lauffer, Jacob
(1688-1734), svájci történetíró, professzor
Jacob Lauffer (Johann Jakob L.) 1688. július 25-én született
Zofingenben. A helyi iskolában tanult, papnak szánták. Bernben az
akadémián teológiát hallgatott, a hallei és az utrechti egyetemre
iratkozott be, azután német, holland és francia egyetemeket
látogatott. 1714-ben Amszterdamban megjelent egy teológiai és
filozófiai értekezése az istentagadásról, Atheus amens
címmel. 1717-ben hazatért, és lelkésszé választották. 1718-tól az
ékesszólás és a történelem professzora lett Bernben. Az első berni
irodalmi társaság egyik alapítója. Élénk levelezésben állt a
zürichi Johann Jacob Bodmerrel (1698-1783). 1724-ben hivatalosan
megbízták, hogy folytassa az 1616-ig megírt berni városi krónikát.
A munkában 1657-ig jutott el, főleg korábbi történetírók műveinek
feldolgozásával. Negyvenhat éves sem volt, amikor egy lépcsőről
lezuhant, és három nap múlva meghalt, Bernben, 1734. február
26-án. Kissé dagályos stílusban írt főműve Zürichben jelent meg
Svájc történelme címen: Genaue und umständliche Beschreibung
helvetischer Geschichte … Zürich, 1736-1739. 18 Bde. +
Register.
•
ADB • Jöcher • Michaud • SchwL |
