Hoc ipsum Clarissimo & Experientissimo D. Possessori in sui memoriam ascripsit

Carolus Schaaf
linguae Hebraeae & huic
affinium Dr. et Professor.

Lugduni in Batavis

 

 * Zsolt 73,24: Ba‘atsatekha tancheni ve’achar kavod yiqacheni. Tilim ayin-gimel kaf-dalet. Vulgata: „tenuisti manum dexteram meam et in voluntate tua deduxisti me et cum gloria suscepisti me”.

A bejegyző pontatlanul idézi a vers utolsó szavát: a maszoréta eredeti tiqacheni szava helyett yiqacheni áll, vagyis „fogadsz be” helyett „fogad be”.
 


 

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogad be engem. Zsoltárok 73,24. *

Ezzel ajánlja magát [e könyv] jeles és tanult tulajdonosának emlékezetébe

Karl Schaaf
a héber és rokon nyelvek doktora és professzora.

Leidenben, 1719 szeptember kalendájának előnapján.

 

 

 

 

 

 

 

p. 245. Leiden, 1719 augusztus 31


Schaaf, Karl
(1646-1729), német, németalföldi orientalista

Karl Schaaf 1646. augusztus 28-án született a Düsseldorf közeli Neuss városban; Heinrich Schaaf hessen-kasseli őrnagy és Katharina Kehls fia. Apját nyolcéves korában elvesztette, anyja jó nevelést biztosított neki. Duisburgban tanult, és 1677-ben a keleti nyelvek tanára lett. 1679-től Leidenben a keleti nyelveket adta elő, főként az arameus és a szír nyelvvel foglalkozott. Fizetését (salarium) 1681-től szerződésben rögzítették, később privilégiumot nyert eme nyelvek oktatására. Időközben máshová is hívták, de a leideni egyetem visszatartotta. 1710-ben mégis Johannes Heymant nevezték ki a tanári állásra; ekkor Heymannak segített az egyetem keleti kéziratainak katalogizálásában. Végül csak 1719-ben, negyven évi egyetemi szolgálat elteltével, amikoris díjazását harmadízben emelték, kapta meg a keleti nyelvek professzora címet. Leveleket váltott Malabar püspökével, az indiai Tamás-keresztények püspökével. Ebben fia, az orientalista Johannes Heinrich működött közre, kit a tanszéken utódjának szánt, de őt eretnekséggel vádolván ezt meghiúsították. 1729. november 4-én még sok órát töltött tanulmányaival, aztán szélütés érte, és aznap meghalt, Leidenben. Főbb művei: Opus Arameum, complectens grammaticam Chaldaico-Syriacam … Leiden, 1686. – Novum … Testamentum Syriacum, cum versione Latina. Leiden, 1709. – Lexicon Syriacum concordantiale, omnes Novi Testamenti Syriaci voces. Leiden, 1708. – Epitome grammaticae Hebraeae … ad iuventutis usum. Leiden, 1716. – Sermo academicus de linguarum orientalium scientia, suo modo cuivis Christiano, praecipue autem Theologo intelligenda et aliis explicanda. - Relatio historica ad epistolam Syriacam a Maha Thome … ex Chaddenad in Malabaria scriptam … et ipsa illa … epistola Syriaca, cum versione Latina … Leiden, 1714.

• AlbSchLeid 134 • Jöcher • Michaud • NNBW IX 952