Non is beatus qui cupita possidet
Sed qui negata non cupit.

Berol[ini] d. 7. Julii 1713

Gundelsheimer Reg[is] Prussiae Archiater

 

 

Nem az a boldog, aki az óhajtott dolgokat bírja / hanem aki az elérhetetleneket nem óhajtja.

Berlinben, 1713 július 7-én.

Gundelsheimer, a porosz király udvari orvosa

 

 

 

 

 

p. 387. Berlin, 1713 július 7


Gundelsheimer, Andreas von
(1668-1715), német orvos

Andreas Gundelsheimer 1668-ban született az Ansbach melletti Feuchtwangenban; az itteni lelkész, M. Michael G. (?-1715) fia. Az ansbachi gimnázium után Altdorfban tanult, és itt 1688-ban megszerezte az orvosdoktori fokozatot. Egy gazdag velencei kereskedővel Itáliába utazott, és öt éven át a kémikus Boehme előadásait hallgatta. Főképp a harmad- és negyednapos visszatérő láz kezelésével foglalkozott. Azután Párizsban folytatott sikeres orvosi gyakorlatot. Itt megismerkedett Joseph Pitton de Tournefort-ral (1656-1708), a híres botanikussal, és 1700-ban a francia kormány megbízásából elkísérte őt tudományos útjára Görög-, Török-, Örményországba, Arábiába és Perzsiába. Később Konstantinápolyban elváltak, és Gundelsheimer visszatért. Előbb Piemontban és Brabantban szolgált katonaorvosként, kitüntetéssel, aztán Berlinbe ment. 1705-ben I. Frigyes (1657-1713) porosz király udvari orvosának és belső tanácsosának nevezte ki, és nemességet adományozott neki. A berlini anatómiai előadóterem (theatrum anatomicum) létrehozása jórészt az ő érdeme. A király – I. Frigyes Vilmos (1688-1740) – kíséretében részt vett a pomerániai hadjáratban, és 1715. június 17-én súlyos lázban meghalt Stettinben (Szczecin, Lengyelország). Házasságot nem kötött. Éles elméjét és nyelvét sokan félve tisztelték. Műve: Tentamen de cosmicis affectionibus corporis animati … praeside Joh. Christophoro Sturmio, submittet Gundelsheimer. Altdorf, 1688.

• ADB • DBA I 439: 225-229 • DBI • Hirsching II • Jöcher • Michaud • Vocke I