
Non is beatus qui cupita possidet
Sed qui negata non cupit.
Berol[ini] d. 7. Julii 1713
Gundelsheimer Reg[is] Prussiae Archiater |
|
Nem az a boldog, aki az óhajtott dolgokat bírja / hanem aki az
elérhetetleneket nem óhajtja.
Berlinben, 1713 július 7-én.
Gundelsheimer, a porosz király udvari orvosa
|
p. 387. Berlin, 1713 július 7
Gundelsheimer, Andreas von
(1668-1715), német orvos
Andreas Gundelsheimer 1668-ban született az Ansbach melletti
Feuchtwangenban; az itteni lelkész, M. Michael G. (?-1715) fia. Az
ansbachi gimnázium után Altdorfban tanult, és itt 1688-ban
megszerezte az orvosdoktori fokozatot. Egy gazdag velencei
kereskedővel Itáliába utazott, és öt éven át a kémikus Boehme
előadásait hallgatta. Főképp a harmad- és negyednapos visszatérő
láz kezelésével foglalkozott. Azután Párizsban folytatott sikeres
orvosi gyakorlatot. Itt megismerkedett Joseph Pitton de
Tournefort-ral (1656-1708), a híres botanikussal, és 1700-ban a
francia kormány megbízásából elkísérte őt tudományos útjára
Görög-, Török-, Örményországba, Arábiába és Perzsiába. Később
Konstantinápolyban elváltak, és Gundelsheimer visszatért. Előbb
Piemontban és Brabantban szolgált katonaorvosként, kitüntetéssel,
aztán Berlinbe ment. 1705-ben I. Frigyes (1657-1713) porosz király
udvari orvosának és belső tanácsosának nevezte ki, és nemességet
adományozott neki. A berlini anatómiai előadóterem (theatrum
anatomicum) létrehozása jórészt az ő érdeme. A király – I. Frigyes
Vilmos (1688-1740) – kíséretében részt vett a pomerániai
hadjáratban, és 1715. június 17-én súlyos lázban meghalt
Stettinben (Szczecin, Lengyelország). Házasságot nem kötött. Éles
elméjét és nyelvét sokan félve tisztelték. Műve: Tentamen de
cosmicis affectionibus corporis animati … praeside Joh.
Christophoro Sturmio, submittet Gundelsheimer. Altdorf, 1688.
•
ADB • DBA I 439: 225-229 • DBI • Hirsching II • Jöcher • Michaud •
Vocke I |