Praeclarum mihi quiddam videtur adeptus is, qui, quâ re homines
bestiis praestant, ea in re hominibus ipsis antecellat. Cic[ero] *
Haecce Clarissimo Doctissimoque hujus Albi Possessori cum voto
omnigenae prosperitatis in perpetuam sui memoriam apponere voluit
Otto Friederich Corthum Hamb[urgensis] M. Dr.
Lugd[uni] Bat[avorum] d. 31. Aug. M.D.CCXIX.
|
* Cicero, De inventione 1.5.
|
|
|
Igen jelesnek tartom azt a növendéket, aki amennyivel az ember
különb az állatnál, annyival különb az embernél. Cicero. *
Ezt kívánta bejegyezni [e könyv] jeles és
tanult tulajdonosának, neki mindenfajta sikert kívánva, és önmagát
jó emlékezetébe ajánlva
a hamburgi Otto Friedrich
Corthum orvosdoktor
Leidenben, 1719 augusztus 31-én.
|
p.
458. Leiden, 1719 augusztus 31
Corthum, Otto Friedrich
(1692-1726), német orvos
Otto Friedrich Corthum 1692. július 6-án született Sülfeldben;
Justus C. (?-1724) lelkész és Anna Elisabeth Lütkens fia, Justus
C. (1684-1731) lelkipásztornak és Lucas C. (1688-1765) ügyvédnek,
Hamburg polgármesterének testvére. A fiú Hamburgban a Joanneumban,
és 1709-től a gimnáziumban tanult, azután Lipcsébe ment orvosi
tanulmányokra. 1717-ben Leidenben iratkozott be, és 1719. július
3-án avatták orvosdoktorrá. Ezek után Hamburgban folytatott orvosi
gyakorlatot. Meghalt 1726. április 6-án. Kinyomtatták disputációja
és doktori vizsgája anyagát: Dissertatio de anima rationali, an
sit corporis vitale principium? sub praesidio Polycarpi
Gottlieb Schacheri … subiiciet Otto Fridericus Corthum. Leipzig,
1715. – Disputatio inauguralis de aeris, seorsim ab
ex-halationibus considerati, in corpus humanum effectu.
Leiden, 1719.
Otto Friedrich Corthum néhány héttel doktori vizsgája után írta be
sorait ifj. Pápai Páriz Albumába.
•
AlbLeid 851 • DBA I 203: 47 • DBI • Schröder I 664 |
