Non nobis solùm nati sumus, ortusque nostri
partem Patria vindicat, partem amici. *
Pauca haec Clarissimo hujus albi Domino, Fautori suo atque amico
aestumatissimo, in sinceri amoris tesseram cum omnigenae
felicitatis voto apposuit.
Christianus Johannes Cochius.
Londini d. 2. Octobr. 1717.
|
* Cicero, De officiis 1.22.
|
|
|
Nem csupán magunknak születtünk: életünk egy-egy részét hazánk is,
barátaink is maguknak követelik. *E
csekélységgel kívánom e könyv tulajdonosának, támogatómnak és
nagyra becsült barátomnak, emlékjelét adni őszinte barátságomnak,
minden jókívánságommal együtt.
Christian Johann Cochius
Londonban, 1717 október 2-án.
|
p. 464. London, 1717 október 2
Cochius, Christian Johann
(1688-1749), német református lelkész
Christian Johann Cochius 1688-ban született Solingenben; apja
Johann Wilhelm Cochius ottani lelkész, később a poroszországi
Königsbergben udvari prédikátor. A fiú Königsbergben tanult és
disputált, azután Berlinbe, Brémába, Duisburgba és hollandiai
egyetemekre ment. Hazatérve Dohna gróf szolgálatában apját
helyettesítette, majd apja halála után 1713-ban Berlinben a Dóm
lelkészjelöltje lett. Újból útnak indult Hollandiába és Angliába.
Hazatérése után a királyi udvarba hívták, mégis 1719-ben a
vesztfáliai Bielefeldben lett udvari prédikátor. 1727-ben
Potsdamba, végül 1741-ben Berlinbe hívták meg udvari lelkésznek,
ahol udvari tanácsossá és a joachimstali gimnázium felügyelőjévé
(visitator) is kinevezték. 1746-től a morva egyesült testvérek
(Mährische Unität) püspöke (antistes). Meghalt 1749. szeptember
23-án. Néhány prédikációja nyomtatásban megjelent Potsdamban.
•
Jöcher-Adelung |
