Adscripsi cum voto omnis prosperitatis J. Baptista Ottius A[rchi] Diac[onu]s Templi Capit[uli] Tiguri Die 7. Jul. 1719 Badis Helvetiorum.    * Kol 3,11: Vulgata: „ubi non est gentilis et Iudaeus … barbarus et Scytha …”

p. 472. Baden an der Limmat, 1719 július 7

Otte, Johann Baptist
(1661-1732), svájci református lelkész, hebraista

Johann Baptist Otte (Ott) 1661-ben született; Johann Heinrich Otte (1619-1682) teológus és orientalista fia. Steinben diakónus, azután Zollikenben lelkész lett. 1702-től a héber nyelv tanára, 1706-tól a zürichi Grossmünster papja, majd 1715-től esperese (archidiaconus). Néhány műve: Dissertatio de votis. Zürich, 1681. – Bericht von denen vor der S. Reformation in teutscher Sprach gegebenen geschriebenen und gedruckten Uebersetzungen der Heil. Schrift. Zürich, 1710. – Muthmassliche Gedancken von denen im Brachmonat und Heumonat MDCCXXIV zu Cloten … entdeckten … Antiquitäten. Zürich, 1724. – Des vortrefflichen jüdischen Geschicht-Schreibers Flavii Josephi sämmtliche Wercke … neu übersetzet. Zürich, 1736. – Vitae historia ab ipsomet Badae Helvetiorum in otio per usum thermarum mense Junio 1732 adumbrata, in Satura dissertationum …, Zürich. P. I, pag. 20-46. U. N. ?, 1741, pag. 238.

Otte zürichi esperes bejegyzése a közeli fürdőhelyen kelt, a kénes hőforrásairól híres svájci Badenben (Baden an der Limmat), 1719 nyarán. Ugyanitt írta önéletrajzát is 1732 júniusában. A rómaiak ezt a helyet Aquae Helvetiae vagy Thermae Helvetiae néven ismerték.

• Jöcher III 1141 • Jöcher-Adelung