Temporum vicissitudine & successu devenit hocce Album in gratiam Francisci quondam P Papai multis Encomiis + refertum in Possessionem Georgii Retteghi + a varijs doctissimisque Viris. Anno 1762 Füzes

p. 477. [Ördöngös-]füzes, 1762

Rettegi György
(1718-1786), erdélyi alispán, emlékíró

Kisbudaki Rettegi György 1718. március 31-én született a Doboka vármegyei Páncélcsehen (Panticeu, Románia); Rettegi György (1680 körül -1718) alispán és Dobai Klára fia. Apja még az év szeptemberében, 38 éves korában meghalt. Mikor anyja hat év után férjhez ment egy Kolozsvári Dániel nevű gazfickóhoz – ki azután az egész jószágot elherdálta és nyomorultul halt meg –, a fiú az anyai nagyszülőkhöz került. 1725-től Kolozsvárott tanult, két bátyjával a Farkas utcában Veresegyházi tipográfus özvegyénél lakott. Sok nehézség és szünetek után tanulmányainak 13 éves korában vége szakadt, mert időközben nagyapja is meghalt. A keserves inasélet várt rá, aztán irnokoskodott. 1742-ben feleségül vette Aczél Salomét, ki 1750-ben meghalt, s két kicsi gyermek, Zsigmond és Salomé (a későbbi Simon Györgyné) maradt utána. 1750-től Doboka vármegye pénztárnoka (perceptor), 1768-71 között alispánja. Meghalt 1786-ban Magyarköblösön (ma Cubleşu Someşan, Románia). Második felesége Kandó Mária (?-1783) volt, tőle gyermekei Miklós, Hedvig (Viski Sámuelné), Kata (Décsei Zsigmondné) és Mihály. Rettegi Erdélyből alig mozdult ki. Saját magát igyekezett képezni, olvasott, „elsőbben csak egy trilinguis Catoból, aztán Orbist szerzettem” (Comenius művét) [Rettegi-Jakó 78, Rettegi-Jancsó 63]. Emlékiratai a kornak, az erdélyi nemesi családok életének és rokoni kapcsolatainak érdekes forrása. Újabb kiadása: Emlékezetre méltó dolgok, 1718-1784. Bev. tanulmány, jegyz. Jakó Zsigmond. Bukarest, 1970.

Rettegi György emlékezéseiből megtudjuk, hogy mostohaapjának apja tanár és pap volt Enyeden és püspök. (Ez tehát a külföldet járt, cartesiánus szellemű Kolozsvári István, 1714-től Erdély püspöke, meghalt 1717-ben.) Rettegi megírja továbbá, hogy apósának, Aczél Tamásnak özvegye, Diószegi Erzsébet férjhez ment Pápai Ferenc orvosdoktorhoz, kinek apja Kolozsvárival egyidőben volt Enyeden professzor. Pápai doktor Füreden (Tiszafüreden) felesége pénzéből jószágot (azaz birtokot) vett, s mikor 1740-ben mindketten meghaltak (Pápai doktor pestisben), csalfa rokonok Rettegi sógorát, med. dr. Aczél Gábort ez anyai örökségéből teljesen kiforgatták. Pápainak voltak ugyan gyermekei, de akkor már nem éltek [Rettegi-Jakó 71, 240, Rettegi-Jancsó 56]. Aczél Gábornak (1711-1762) Szolnok-Doboka vármegyében, Ördöngösfüzesen volt birtoka. Halála után juthatott ifj. Pápai Páriz Ferenc Albuma Rettegi György birtokába [Emődi András közlése, 2013]. – A Rettegi család tagjai nemzedékeken át Doboka vármegye tisztségviselői voltak. A származási tábla hibája folytán [Nagy Iván IX 688] némelyik életrajzban Rettegi György szülei hibásan szerepelnek [Rettegi-Jancsó, Szinnyei]. Tehát a nagyszülők: Rettegi István – aki 1672-75-ben volt Doboka vármegye alispánja, Thökölyvel bujdosott, és Bukarestben halt meg – és felesége Csegezi Judit. A szülők: György (1680 körül -1718) – alispán 1710-11-ben és 1715-18-ban – és felesége Dobai Klára. Az ő fiuk György (1718-1786), alispán 1768-71-ben, Pápai Páriz Albumának tulajdonosa 1762-től.

• Emődi • Kempelen IX 92 • MÉL • Nagy Iván IX 686-689 • Rettegi-Jakó • Rettegi-Jancsó • Szinnyei • ÚMIL