Artis Apollineae quod sis Parize peritus,
   Haud mirum, nosti; corpus et ipse tuum.
Si non Galenus jubet hoc, at doctus Apollo
  

Tam quod sui memoriam commendet: Quam Venerationem erga Nobilissimum ac Experientissimum Dominum Possessorem exprimat, apposuit Stephanus Vargha. L. C. Hung:


 

 * A delphi Apollo-templom “gnóthi seauton” feliratáról és az ókortól a reneszánszig ívelő értelmezéseiről lásd Erasmus, Adagia 1.6.95 (Nosce teipsum).
 


 

Minthogy jártas vagy, Páriz, Apolló mesterségében, / ezért nem csoda, hogy ismered saját testedet is. / Ha nem is Galenus javallja ezt, de a tudós Apolló / parancsolta: ez az apollói “ismerd meg önmagad” része.

Hogy [e könyv] igen nemes és tapasztalt tulajdonosának magát emlékezetébe ajánlja, és tiszteletét kifejezze, írta a magyar Vargha István

Londonban, 1724 szeptember 9-én.

 

 

 

 

 

 

 

p. 159. London, 1724 szeptember 9


Varga István
(működött 1724-1726), magyar peregrinus, jog- és teológus hallgató

Varga István 1724. szeptember 9-én Londonban írt be ifj. Pápai Páriz Albumába. A leideni egyetemre, az anyakönyv szerint, 1725. szeptember 19-én iratkozott be: Stephanus Warga, Ketskemeto-Hungarus, T. et J. – Tehát Kecskemétről való, és Leidenben teológiát és jogot hallgatott. Franekerben 1727. július 8-án írták be az anyakönyvbe. Leideni tartózkodásának még egy tanújele maradt: egy 1728-as esküvői nyomtatványban egy üdvözlő verse szerepel, két másik magyar szerző művével együtt: Huwlykszangen. Epithalamium. In nuptias, plurimum reverendi atque doctissimi, domini Corneli van der Zwet, pastoris in Jutphaas, & praestantissimae virginis, Johannae van Dieningen. [Twee gedichten, ondertekend resp.: Stephanus Varga, Pannonius; Josephus Harkanyi, Transylvanus Hungarus; twee Nederlandse gedichten, ondertekend resp.: Johannes Schróder; I. vander Voort; anagrammen, samenspraken voor bruid en bruidegom en gedichten, door Samuel Fay, Hungarus; een Nederlands sonnet, ondertekend: E.V. Blijkens een van de opschriften werd het huwelijk gesloten in Leiden.] Leiden, 1728. 23 p. – Amint neve után jelzik, Varga István valóban Pannonius, Harkányi József pedig, aki Leidenben 1726-ban iratkozott be [Szabó-Szögi 209], Transylvanus Hungarus. Varga Istvántól fennmaradt egy vers is, amelyet Harkányi József sikeres védésére írt. – Fáy Sámuel 1726-ban Bécsben jegyzett be ifj. Pápai Páriz Albumába (475. p.).

• AlbFran 324 • AlbLeid 900 • KB-cat • Weszprémi III 306