Hoc votum pro incolumitate Ecclesiae Dei in Transylvania, hungaria, locisque vicinis, ardentissimo affectu fundabat, simulque Nobilissimo Domino Possessori, sui memoriam commendabat. Joh[ann] Frid[ericus] Ostervaldius Ecclesiae Neocom[ensis] Pastor. 26. Junii 1719.    * Zsolt 122,6: Sha'alu shelom yerushalayim / yishlayu 'ohavayikh: Vulgata: „Rogate quae ad pacem sunt Hierusalem et abundantia diligentibus te.” A kézirat helyesírása néhány pontban eltér a maszoréta szövegtől: 1) A kéziratban – az első szót leszámítva – minden shinről hiányzik a diakritikus pont. 2) A maszoréta szöveg a Yerushalayim szó hiányosan írt, ún. ketib formáját hozza: (yerushalam), míg a kéziratban az olvasandó, ún. qeri forma áll. 3) Az első sor harmadik szavában a kézirat írója a maszoréta szövegben nem szereplő szellemes kettős pontozást alkalmaz. A „yerushalayim” lamedja alatt álló kamec (a) mellett a lamed fölött egy holem (o) is áll, mintegy a yeru-shalom alternatív olvasatot kínálva, ahol a szó második fele a héber shalom = béke szónak felel meg.

p. 194. Neuchâtel, 1719 június 26

Ostervald, Jean Frédéric
(1663-1747), svájci református teológus

Jean Frédéric Ostervald (Osterwald ) 1663. november 25-én született Neuchâtelben (Neuenburg), patrícius családban; Johann Rudolf Osterwald református lelkész fia. Zürichben, Neuchâtelben, majd Saumurben az egyetemen tanult, 1679-ben magiszteri fokozatot szerzett. Teológiai tanulmányait Orleans-ban és Párizsban folytatta, és 1682-ben hazatért. Hamarosan útrakelt Genfbe és Dauphiné tartományba, végül 1683-ban Neuchâtelben tette le vizsgáit. Élete nagy részét itt töltötte: előbb diakónussá, 1699-ben lelkipásztorrá, majd esperessé választották. Emellett mindvégig előadott a teológiai akadémián. 1746 augusztusában a szószéken érte szélütés. 61 évi szolgálat után Neuchâtelben halt meg 1747. április 14-én. Fia, Jean Rodolphe (1687-1764) lett utóda papi állásában; unokája a történész és geográfus Samuel Frédéric (1713-1795), kinek földrajzi munkáját Hányoki Losonczi István (1709-1780) fordította magyarra. Jean Frédéric Ostervald 1699-től kezdve a református egyház teljes megújításán dolgozott. Eleinte az arminianizmus (Jacobus Arminius, 1560-1609) angliai változata hatott rá, a hollandiai remonstránsok hitvallásának (Remonstrantia, 1610) öt cikkelye, melyek a hit, a megtérés, a kegyelem, az emberi akarat, az egyetemes megváltás kérdéseit érintették, a kálvini eleve elrendelés tanát kívánták enyhíteni. Az 1618-19-es dordrechti egyetemes református zsinaton azonban az ortodoxia diadalmaskodott. Ostervald tovább lépett, és két társával együtt – a genfi Jean Alphonse Turrettini és a bázeli Samuel Werenfels (1657-1740), „a svájci triumvirátus” tagjai – az egyházat meg akarta óvni a dogmatikus megmerevedés veszélyétől. Újító szándéka kiterjedt a dogmatika, az exegezis (bibliafordítása és -magyarázatai), a liturgia (prédikáció helyett a Biblia felolvasása), a himnológia és a morálteológia (a jó cselekedetek, az erkölcsös élet fontossága) területére. Írásai erősen hatottak, lelki megújulást hoztak vagy vitákat váltottak ki a valdensek, a németalföldi protestánsok körében, a magyarországi protestáns egyházakban, a protestáns német államokban, Skandináviában, sőt, a londoni királyi missziós társaság közvetítésével (Society for the Propagation of the Gospel in Foreign Parts) – melynek ő tagja volt – eljutottak a Közel-Kelet országaiba, sőt Indiába, Kanadába és a Nyugat-Indiai szigetekre. Nagy hatású életművét később „a második reformáció” névvel illették. Egy-egy művét, különösen katekizmusát több nyelven, magyarul is kiadták, vitairatokban támadták, naplóit 1849-ben megjelentették. A katekizmust Kármán József (1738-1795) református püspök, az író Kármán József (1769-1795) apja fordította magyarra. Néhány műve: Thes. de rerum naturalium principiis, Saumur, 1679. – Traité des sources de la corruption qui regne aujourd'huy parmi les chrétiens. Amsterdam, Neuchâtel, 1700. A’ keresztyének között ez idő szerént uralkodó romlottságnak kútfejeiről való elmélkedés … Debrecen, 1745. – Catéchisme ou instruction dans la religion chrétienne. Genf, 1702. Katekhismus, vagy a keresztény vallásban való oktatás, mellyet … magyar nyelven ki-adott Kármán Jósef. Pozsony, 1789. – Traité contre l'impureté. Amsterdam, 1707. Neuchâtel, 1708. – La Liturgie, ou la manière de célébrer le service divin … Basel, 1713. – Considérations sur la réunion des protestans … traduites de l'allemand de Mr. Werenfels. 1716. – Ethicae Christianae compendium, 2. kiadás: Bázel, 1739.

Az említett Jean Alphonse Turrettini egy héttel korábban, 1719. június 19-én Genfben írt be Pápai Páriz Albumába (249. p.).

• Jöcher • Jöcher-Adelung • Michaud • Petrik II 953 • SchwL