1. Joh. 4. 4.
Nobilissimo & Liberalissimo D. Possessori Magni Parentis sibi
ante hos 46. annos coniunctissimi haud minori Filio felicissimo,
sui memoriam commendat, optimi quaeque apprecatus.
Joh[annes] Jacobus Hottingerus
S. Th. Profess.
Tig[urini] Helv[etiae] Metrop[oli] d. 11. Jul. 1719.
* 1Jn 4,4: Vulgata: “quoniam maior est
qui in vobis est quam qui in mundo”.
|
|
|
Mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.
1Jn 4,4. *
[E könyv] nemes és jeles tulajdonosának, nagy
atyja – akivel ezelőtt 46 évvel szoros barátságban voltam –
nálánál nem kisebb, istenáldotta fiának magamat emlékezetébe
ajánlom, s neki minden jót kívánok.
Johann Jakob Hottinger teológiaprofesszor
A svájci Zürich székvárosában, 1719 július 11-én
|
p.
215. Zürich, 1719 július 11
Hottinger, Johann Jakob
(1652-1735), svájci teológus, egyháztörténész
Johann Jakob Hottinger
1652. december 1-jén született Zürichben, régi zürichi polgári
családban; Johann Heinrich H. (1620-1667) orientalista és teológus
fia, Johann Heinrich H. (1647-1692) orientalista és Salomon H.
(1649-1713) orvos testvére. Teológiai tanulmányait Zürichben a
Carolinumban, azután 1672-74-ben Bázelban végezte, majd Marburgba
készült, de a francia-német háború miatt Genfbe ment. 1676-ban
hazatért, és pappá szentelték. Előbb Zürichben szolgált, 1680-ban
lelkészi állást kapott a közeli Stallikonban. 1686-tól
segédlelkész (Diakon) a zürichi Grossmünsterben. 1698-ban kanonok
lett, és kinevezték egykori tanára, Johann Heinrich Heidegger
(1633-1698) utódjául a zürichi egyetemre a teológia
professzorának. Mindegyik tisztében fáradhatatlanul munkálkodott.
Folytatni kívánta tragikusan elhunyt apja egyháztörténeti munkáit
– ki a Limmat folyón csónakjával felborult, és családját mentve,
három gyermekével és barátjával megfulladt, feleségét és a
szolgálót kimentették –, és megvédeni apja becsületét és
katekizmusát katolikus támadóival szemben. Egy ideig a Historia
ecclesiastica köteteit folytatta a tridenti zsinattól
(1545-63), azután megírta főművét, Svájc egyháztörténetét, erősen
vitatkozó szellemben és nehézkes formában, de bámulatos tudással.
1719-ben 200 éve volt annak, hogy Svájcban a reformáció elindult,
és 100 éve a dordrechti zsinatnak, s ez felújította a protestáns
felekezetek egyesítésére irányuló törekvéseket. Hottinger sok
ilyen irenikai írást publikált, tanárai, Heidegger, Lucas Gernler
(1625-1675) és François Turrettini (1623-1687), az 1675-ös
Consensus helveticus létrehozóinak munkáját folytatva. Szerinte a
tanítás alapja csak a Biblia lehet, egyebekben a
véleménykülönbségeket el kell fogadni. A kibontakozó pietizmussal
szembeszállt. Világosan adott elő, derűs egyéniség volt. 1729-ben
szélütés érte, bal arca megbénult, de teljesen felépült, és ismét
hivatalba állt. Meghalt 1735. december 18-án. Néhány műve:
Biblische Prob des zürcherischen Catechismi, Zürich, 1685. -
Helvetische Kirchen-Geschichten … Zürich, 1698, 1707,
1729. 4 Thle. – Dissertatio irenica de veritatis et charitatis
amicissimo in Ecclesia Protestantium connubio, quam praeside
Joh. Jacobo Hottingero … sustinebunt … Juxta exemplar
Tigurinum. Tübingen, 1721. – Pentas Dissertationum
Biblico-Chronologicarum, Utrecht, 1723.
Johann Jakob Hottinger a
bátorító bibliai idézet alatt, a dedikációban, hivatkozik arra,
hogy az Album tulajdonosának apjával negyvenhat évvel korábban
szoros kapcsolatban volt. 1673 körül id. Pápai Páriz Ferenc (p.
447) valóban Svájcban tartózkodott, és ott sokakkal barátságot
kötött, köztük a vele közel egykorú Hottinger fivérekkel is.
•
ADB • Jöcher • LivrGen IV 89 |