| 
                
                  |  
              1. Joh. 4. 4.
  
              Nobilissimo & Liberalissimo D. Possessori Magni Parentis sibi 
              ante hos 46. annos coniunctissimi haud minori Filio felicissimo, 
              sui memoriam commendat, optimi quaeque apprecatus. 
              Joh[annes] Jacobus HottingerusS. Th. Profess.
 
              Tig[urini] Helv[etiae] Metrop[oli] d. 11. Jul. 1719.   
                
                  |  * 1Jn 4,4: Vulgata: “quoniam maior est 
                  qui in vobis est quam qui in mundo”.
 |  
 |  |  
                
                  | Mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van. 
              1Jn 4,4. *
 
              [E könyv] nemes és jeles tulajdonosának, nagy 
              atyja – akivel ezelőtt 46 évvel szoros barátságban voltam – 
              nálánál nem kisebb, istenáldotta fiának magamat emlékezetébe 
              ajánlom, s neki minden jót kívánok. 
              Johann Jakob Hottinger teológiaprofesszor 
              A svájci Zürich székvárosában, 1719 július 11-én 
                |              p. 
              215. Zürich, 1719 július 11
 
 
              Hottinger, Johann Jakob(1652-1735), svájci teológus, egyháztörténész
 Johann Jakob Hottinger 
              1652. december 1-jén született Zürichben, régi zürichi polgári 
              családban; Johann Heinrich H. (1620-1667) orientalista és teológus 
              fia, Johann Heinrich H. (1647-1692) orientalista és Salomon H. 
              (1649-1713) orvos testvére. Teológiai tanulmányait Zürichben a 
              Carolinumban, azután 1672-74-ben Bázelban végezte, majd Marburgba 
              készült, de a francia-német háború miatt Genfbe ment. 1676-ban 
              hazatért, és pappá szentelték. Előbb Zürichben szolgált, 1680-ban 
              lelkészi állást kapott a közeli Stallikonban. 1686-tól 
              segédlelkész (Diakon) a zürichi Grossmünsterben. 1698-ban kanonok 
              lett, és kinevezték egykori tanára, Johann Heinrich Heidegger 
              (1633-1698) utódjául a zürichi egyetemre a teológia 
              professzorának. Mindegyik tisztében fáradhatatlanul munkálkodott. 
              Folytatni kívánta tragikusan elhunyt apja egyháztörténeti munkáit 
              – ki a Limmat folyón csónakjával felborult, és családját mentve, 
              három gyermekével és barátjával megfulladt, feleségét és a 
              szolgálót kimentették –, és megvédeni apja becsületét és 
              katekizmusát katolikus támadóival szemben. Egy ideig a Historia 
              ecclesiastica köteteit folytatta a tridenti zsinattól 
              (1545-63), azután megírta főművét, Svájc egyháztörténetét, erősen 
              vitatkozó szellemben és nehézkes formában, de bámulatos tudással. 
              1719-ben 200 éve volt annak, hogy Svájcban a reformáció elindult, 
              és 100 éve a dordrechti zsinatnak, s ez felújította a protestáns 
              felekezetek egyesítésére irányuló törekvéseket. Hottinger sok 
              ilyen irenikai írást publikált, tanárai, Heidegger, Lucas Gernler 
              (1625-1675) és François Turrettini (1623-1687), az 1675-ös 
              Consensus helveticus létrehozóinak munkáját folytatva. Szerinte a 
              tanítás alapja csak a Biblia lehet, egyebekben a 
              véleménykülönbségeket el kell fogadni. A kibontakozó pietizmussal 
              szembeszállt. Világosan adott elő, derűs egyéniség volt. 1729-ben 
              szélütés érte, bal arca megbénult, de teljesen felépült, és ismét 
              hivatalba állt. Meghalt 1735. december 18-án. Néhány műve: 
              Biblische Prob des zürcherischen Catechismi, Zürich, 1685. -
              Helvetische Kirchen-Geschichten … Zürich, 1698, 1707, 
              1729. 4 Thle. – Dissertatio irenica de veritatis et charitatis 
              amicissimo in Ecclesia Protestantium connubio, quam praeside 
              Joh. Jacobo Hottingero … sustinebunt … Juxta exemplar 
              Tigurinum. Tübingen, 1721. – Pentas Dissertationum 
              Biblico-Chronologicarum, Utrecht, 1723. Johann Jakob Hottinger a 
              bátorító bibliai idézet alatt, a dedikációban, hivatkozik arra, 
              hogy az Album tulajdonosának apjával negyvenhat évvel korábban 
              szoros kapcsolatban volt. 1673 körül id. Pápai Páriz Ferenc (p. 
              447) valóban Svájcban tartózkodott, és ott sokakkal barátságot 
              kötött, köztük a vele közel egykorú Hottinger fivérekkel is. • 
              ADB • Jöcher • LivrGen IV 89 |