Illud in peregrinatore sit conspicuum, quòd mores patrios cum moribus exteris non commutaverit; sed potiùs quòd constitutiones patrias, iis, quae peregrè didicit, tanquam floribus, asperserit. Verulamius. * Etiamsi alterum pedem in tumulo haberem, non tamen pigeret aliquid addiscere. Chi vuol andar salvo par lo mondo, bisogna aver occhio di falcone, orecchio d’asino, viso di scimia, bocca di porcello, spallo di camello et gambe di cervo. Patiença passe la sciença. Car jamais n’est miel sens fiel. Monita haec Generoso ac Ingenuo juveni Francisco PARIZ PAPAI Filio dilecto, exoticas Academias eruditionis comparandae causâ meditandi, Paterna Pietas Francisci Pariz Pápai Medic. D[octo]ri et in alma Transylvaniae Eniedina Professoris ordinarii apposuit, A. d. 1711. 13. Julii. Eniedini Transylvaniae, Anno aetatis LXII. I, et Dominus sit tecum!    * Francis Bacon, Sermones Fideles sive Interiora Rerum, 1638, 28. fej. 1.  * Az első sor: Zsolt 111:10: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme”. Vulgata: „initium sapientiae timor Domini”. A többi sornak nincs bibliai megfelelője. * A sor első fele 1Jn 3,18: „cselekedettel és valósággal”; Vulgata: „opere et veritate”.

p. 447. Nagyenyed, 1711 július 13

Pápai Páriz Ferenc, id.
(1649-1716), erdélyi orvos, tanár, író

Pápai Páriz Ferenc (Páriz-Pápai F.) 1649. május 10-én született Désen (Szolnok-Doboka vármegye) (Dej, Románia); P. P Imre (1618-1667) református lelkész, esperes és Kávási Krisztina (?-1663) fia. Désen tanult, majd 1656-tól Gyulafehérvárott, mikor apja ott II. Rákóczi György fejedelem udvari lelkésze lett, azután Kolozsvárott és Marosvásárhelyen, szülei elvesztése után a rokonok támogatásával. 1667-től a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban kiváló tanárok keze alatt folytatta tanulmányait, ahol tisztségeket is viselt. 1672-ben külföldi egyetemekre indult. Boroszló (Wroc³aw) után Lipcsében orvostudományokat hallgatott, majd Odera-Frankfurtba, Marburgba, Heidelbergbe ment. Itt bölcsészdoktorrá avatták; a felajánlott tanári állásra nem érezte méltónak magát. 1673 áprilisától Bázelban tanult, és 1674 októberében megkapta az orvosdoktori fokozatot, s vele együtt „a bázeli orvosi kar ülnöke” címet. Több neves tanárával és más svájci tudós orvosokkal és teológusokkal szoros barátságot kötött; közéjük tartozott Johann Jakob Hofmann (1635-1706) filológus és Johann Heinrich Hottinger (1647-1692) orientalista. 1675-ben hazatért. Debrecenbe és Kolozsvárra hívták orvosnak, nem vállalta. 1677-től I. Apafi Mihály fejedelem feleségének, Bornemissza Annának udvari orvosa, 1688-ban a fejedelem orvosa lett. 1678-ban a nagyenyedi kollégium tanárává választották, s ez állását mindvégig megtartotta. A filozófiát, a görög nyelvet és a természettudományokat tanította. Emellett folytatta orvosi működését. A kollégiumért igen sokat fáradozott: a külföldre utazó diákoknak támogatást szerzett, a város 1704-es és 1707-es feldúlása és a kollégium pusztulása és bujdosása után a kollégium újjáépítésére adományokat gyűjtött, felhasználva jó külföldi kapcsolatait. Daniel Ernst Jablonskival (1660-1741) nemcsak az odera-frankfurti ösztöndíjak, hanem a magyarországi protestantizmus történetének megírása ügyében is összeköttetésben állott. 1676-ban Debrecenben feleségül vette Zöldi Katát (?-1685). Felesége halála után másodszor nősült, 1686-ban Tordán (Turda) elvette Szeghalmi (Székhalmi) Annát (?-1691), s az ő halála után Nyirő Juditot (?-1710). Fiai közül Imre (1693-1730) Enyeden tanár, András (1703-1763) és Ferenc (1687-1740) orvos lett. Ferenc fiát és Ajtai Szabó Andrást indította útnak külföldre, Angliába, adományokat gyűjteni. Id. Pápai Páriz Ferenc meghalt 1716. szeptember 10-én Nagyenyeden. Már életében hírnév és tisztelet övezte. Felfogására a puritanizmus és a coccejanizmus hatott. Gyakorlati munkássága mellett hatalmas az irodalmi és tudományos életműve: könyveit, fordításait, átdolgozásait, különösen latin-magyar szótárát többször kiadták, és nemzedékek használták. (Műveit Szinnyei több mint három hasábon át sorolja.) Átdolgozta és bővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar, magyar-latin szótárát; eléje fiai üdvözlő verset, id. Csécsi János, Misztótfalusi egyik segítője, függeléket írt a magyar helyesírásról. Misztótfalusi Kis Miklós halálára írt emlékversében nyomdatörténeti áttekintést ad. A Pax corporis az első magyar nyelven kiadott orvosi munka. Ismertebb művei közül néhány: Pax animae, az az a' lélek bekessegeről, és az elme gyönyörüsegeröl való tracta …, Kolozsvár, 1680. – Pax corporis, az az az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről 's azoknak orvoslásának módgyáról való tracta …, Kolozsvár, 1690. 2. kiad. Lőcse, 1692, stb. Újabb kiadása: Budapest, 1984, sajtó alá rend. Szablyár Ferenc. – Pax Aulae, az-az Bölts Salomon egynehány válogatott reguláinak rövideden való elő-adása …, Kolozsvár, 1696. – Pax sepulchri, az az, idvességes és igen szükséges elmélkedés arról, miképen kellessék embernek mind keresztyénül élni, mind pedig idvességesen meghalni …, Kolozsvár, 1698. – Életnek könyve, melybe béíratott példás emlékezetre méltó neve a nemzetes, tiszteletes, tudós M. Tótfalusi Kis Miklós uramnak, 1702. Ennek fennmaradt példánya nem ismert. Későbbi kiadásai Bod Péter: Erdélyi Féniks, 1767 szövegét követik, pl. [Jakó 409-416]. – Dictionarium Latino-Hungaricum …, Lőcse, 1708. (és további kiadások)

Az apa megkapó szavakkal és értékes tanácsokkal, latin, görög, olasz és provanszál nyelvű intelmekkel indítja fiát a hosszú útra. – Ifj. Pápai Páriz Ferenc Albumába beírtak apjának egykori, említett barátai, a svájci teológus, Johann Heinrich Hottinger fivére, Johann Jakob H., valamint a berlini Daniel Ernst Jablonski és fia, Paul Ernst J. is (215., 121., 361. p.). Csécsi János fia és Ajtai Szabó András ugyancsak szerepel az Albumban (352., 451. p.). – Megjegyezzük, hogy Pápai Páriz Ferenc Dictionariuma, latin-magyar szótára éppen a jelen Album feldolgozásakor és más akkori latin szövegek tanulmányozásában igen hasznosnak bizonyult, minthogy nemcsak a klasszikus latin nyelvet, hanem az újkori latint is, és annak magyarországi, illetve erdélyi használatát, jelentéseit is tükrözi. – Minthogy a lexikonok Pápai Páriz Ferenc családjáról eltérő adatokat közölnek, felsoroljuk feleségei és felnőtt gyermekei nevét, a legrészletesebb munka, Makkai cikke alapján: 1. Zöldi Katalin, tőle Anna Borbála Weszprémi Istvánné; 2. Szeghalmi Anna, tőle Ferenc és Krisztina Nádudvari Péterné; 3. Nyirő Judit, tőle Imre és András.

• BritHung • Jöcher-Adelung • Makkai • MÉL • MNL • Szinnyei X 400 • ÚMIL • Weszprémi I 248 • Zoványi-Ladányi