Omne solum forti patria est. * Nobilissimo D[omi]no Possessori fausta et foelicia omnia praecatus hoc in memoriam sui scripsit Edm[undus] Halley Geometriae professor Savil. Oxon[iis] April. 30º st[ilo] vet[eri] MDCCXVI.    * Az idézet forrása Ovidius, Fasti 1.493: „omne solum forti patria est, ut piscibus aequor”. Gaál László magyar fordításában: „Hont ad a hősnek a föld bárhol, mint halnak a tenger.”

p. 237. Oxford, 1716 május 11

Halley, Edmond
(1656-1742), angol csillagász és matematikus

Edmond Halley 1656. november 8-án (a régi naptár szerint október 29-én) született a London közeli Haggerstonban (Shoreditchben); Edmond H. gazdag szappanfőző fia. Londonban a St. Paul’s Schoolban tanult, majd 1673-tól az oxfordi Queens College-ban. Ekkor már bírta a latin, görög és héber nyelvet, csillagászati méréseket és számításokat végzett. Egy-egy alkalommal meglátogatta John Flamsteed (1646-1719) királyi csillagászt Greenwichben, aki akkori legpontosabb mérései alapján új csillagkatalógus készítésén fáradozott. Ez felkeltette Halley érdeklődését, és javasolta, hogy hasonló méréseket a déli féltekén is végezzenek. 1676 novemberében, tanulmányait be sem fejezve, apja anyagi támogatásával és II. Károly király ajánlólevelével, a Kelet-Indiai Társaság hajóján Szent Ilona szigetére utazott, mely akkor az Atlanti Óceán legdélibb brit fennhatóságú pontja volt. Bár a rossz időjárás hátráltatta munkáját, sikerült 341 csillag pontos helyzetét meghatároznia, megfigyelte a Merkur áthaladását a napkorong előtt, és ingakísérleteket végzett. 1678 januárjában indult haza, és az év végén közzétette a déli égbolt első csillagkatalógusát. A király rendeletére ekkor megkapta a magiszteri (M.A.) fokozatot, és az év novemberében a Királyi Tudományos Társaság (Royal Society) tagjává választották. Később, 1713-tól, a Királyi Társaság titkára lett, miután 1685-93 között szerkesztette annak közleményeit (Transactions). 1684-ben látogatta meg első ízben Newtont Cambridge-ben. Akkoriban többeket foglalkoztatott a bolygók mozgásának problémája. Johannes Kepler (1571-1630) törvényeit már ismerték. A Royal Society három tagja: Halley, Sir Christopher Wren (1632-1723, a londoni Szent Pál katedrális építője) és Robert Hooke (1635-1703, a nevét viselő rugalmassági törvény felfedezője) azon versengett, hogy megfejtsék, milyen erő tartja pályájukon a bolygókat, hogy se ki ne röpüljenek, se a Napba ne zuhanjanak; Wren erre díjat is tűzött ki. Hooke és Halley azt már kiszámította, hogy az erő a bolygó és a Nap közötti távolság négyzetével fordítva arányos, de nem tudták ebből levezetni a bolygók megfigyelt pályáját. Halley látogatásakor Newton közölte, hogy új matematikai módszere segítségével már megtalálta a megoldást: a pálya ellipszis. Halley bíztatására Newton ekkor kifejtette elméletét, és megírta nagy művét, a Principiát, melyet a Royal Society megbízásából Halley gondozott és adott ki saját költségén 1687-ben, közben elsimítva a Newton és Hooke között kialakult elkeseredett elsőbbségi vitát. 1686-ban elkészítette az óceánok fölötti uralkodó szélirányok térképét, ez az első meteorológiai térkép. 1693-ban publikálta Boroszló (Breslau, ma Wrocław) halálozási táblázatát, és ebben elsőként kísérli meg, hogy összefüggésbe hozza a népesség halálozási és életkori adatait. 1698-1700-ban egy egyárbocos naszádot az Atlanti-óceán déli felére vezetett tudományos kutatóútra, majd mérései és mások adatai alapján 1701-ben kiadta az Atlanti- és a Csendes-óceán mágneses elhajlási térképét – görbékkel kötve össze az azonos deklinációjú pontokat –, mely a maga nemében, a földmágnességi térképek között, ugyancsak az első. Halleyt 1704-ben kinevezték az oxfordi egyetem Savile-féle geometria tanszékének professzorává. Sir Henry Savile (1549-1622) az ókori ismeretek tudósa volt, utazó, és I. Erzsébet királynő görög tanára; 1619-ben alapította az oxfordi egyetemen a geometriai és a csillagászati tanszéket. Halley ez alkalommal arabból latinra tette át Apollonius egy szövegét, és Pappus alapján rekonstruálta elveszett könyveit, kiadta Ptolemaiost és más ókori műveket. 1705-ben kimutatta, már az égi mechanika newtoni törvényeire támaszkodva, hogy az 1531, 1607 és 1682 években megjelent üstökös egy és ugyanaz, és hogy legközelebb 1758-ban fog visszatérni. Valóban észlelték 1758 végén, perihéliuma 1759 márciusában volt. Naprendszerünk eme üstökösét később Halleyről nevezték el, keringési ideje mintegy 76 év. További megjelenései voltak: 1835, 1910, 1986, a következő pedig 2062-ben lesz. Halley 1721 februárjában, Flamsteed utódjaként, királyi csillagász lett. Meghalt Greenwichben 1742. január 14-én; felesége, Mary Tooke (?-1737) mellett nyugszik a közeli Lee temetőjében. Edmond Halley jelentős érdeme, hogy Newton eredményeit megértette, s az üstökösök mozgására alkalmazta is, és Principiájának kiadását végig vitte; a tudomány vívmányait, adatait a gyakorlatba átültette, például a hajózás hasznára fordította. Néhány fontosabb műve: Catalogus stellarum australium … London, 1679. – An estimate of the degrees of mortality of mankind drawn from curious tables of the births and funerals at the city of Breslaw. London, 1694. – The description and uses of a new and correct sea-chart of the whole world, shewing the variations of the compass. London, 1700. - Astronomiae cometica synopsis. London, 1705.

Bejegyzésében Halley a geometria Savile-professzorának nevezi magát. – Pápai Páriz Albumába Isaac Newton is írt a 109. oldalon.

• BritHung • DNB • EncBrit • Jöcher-Adelung • Michaud • MNL • Savile