His felicia quaevis precari, suique memoriam Praestantissimo D.
Papai commendare voluit
Franc[iscus] Fabricius, Amstelo-Batavus,
S. S. Theol[ogiae] Dr. & Professor atque V[erbi] D[ivini]
M[inister]
Lugduni in Batavis,
die 27 Novemb[ris] a[nn]o 1719.
* Ef 4,15: Vulgata: “veritatem autem
facientes in caritate”. Daniel Ernst Jablonski is idézi a
121. oldalon.
|
|
|
Az igazságot követvén, szeretetben. *
Ezzel kíván minden jót, és ajánlja magát a
jeles Pápai úr emlékezetébe
Franciscus Fabricius a hollandiai
Amszterdamból,
a teológia doktora és professzora, lelkipásztor
Leidenben, 1719 november 27-én.
|
p. 253. Leiden, 1719 november 27
Fabricius, Franciscus
(1663-1738), holland református teológus
Franciscus Fabricius 1663.
április 10-én született Amszterdamban; Johannes F. lelkész és
Katharina Felbier fia. Ötéves korában mindkét szülőjét
elvesztette, anyai nagyapja nevelte. Szülővárosában a keleti
nyelveket tanulta, majd 1681-ben a leideni egyetemre ment.
1687-ben Velsenben (Noord-Holland) iktatták be papi tisztségébe,
és itt 1690-ben megházasodott. 1696-ban került Leidenbe
prédikátornak. 1705-ben, Jacobus Trigland (1652-1705) halálakor,
utóda lett az egyetem teológiai tanszékén és a hollandiai iskolák
felügyelőjeként, és ekkor, hogy professzori munkájának jobban meg
tudjon felelni, prédikátori hivatalának és jövedelmének feléről
lemondott. Négy alkalommal volt a leideni egyetem rektora.
1716-ban az angol királyi missziós társaság (Society for the
Propagation of the Gospel) tagjává választották. A dogmatikát
coccejánus és kissé vitatkozó szellemben adta elő, de inkább
gyakorlati teológus volt, különösképpen is homiletikus. 1722-ben a
leideni egyetemen az ő tiszteletére hozták létre az egyházi
ékesszólás (homiletika) professzora titulust (professor
eloquentiae sacrae), miután a tárgyat sok éven át tanította.
Híressé vált az a beszéde, amelyet 1725-ben a leideni akadémia 150
éves évfordulóján tartott a Szt. Péter-templomban (Pieterskerk).
Meghalt Leidenben 1738. július 27-én. Az emlékbeszédet fölötte Jan
van den Honert professzor, Taco Hajo v. d. H. fia tartotta. Néhány
műve: De Christo unico ac perpetuo ecclesiae fundamento,
1705, 1717. – De oratore sacro, 1722. – Oratio in
natalem centesimum et quinquagesimum, sive annum jubilaeum tertium
academiae Batavae, quae est Lugduni-Batavorum. Leiden, 1725. -
Opera omnia philologico-theologica, exegetica et oratoria,
Leiden, 1740. 4 vol. – Könyvtárunk egy 1736-os leideni
disszertációt őriz, amelyet az ő elnöksége alatt védett meg
Bernhardinus de Moor.
A
bejegyzés Leidenben kelt, és Franciscus Fabricius feltünteti mind
professzori, mind lelkipásztori állását (V.D.M.), de aláírásához
azt is hozzáfűzi, hogy amszterdami származású: Amstelo-Batavus. –
Az Album következő, és ugyanezen a napon kelt bejegyzése Taco Hajo
van den Honert professzoré (257. p.).
•
AlbSchLeid 48 • Jöcher • Michaud • NNBW III 380 |