Duo cuique curanda sunt, Conscientia et Fama. Conscientia propter
Deum, Fama propter Homines.
Eph. IV. 15.
Nobilissimo D[omi]no Possessori, Benedictionem Divinam
cumulatissimam, & prospera quaeque, tam extra, quam intra Patriam,
ex animo apprecatur,
Daniel Ernestus Jablonski D.
S[e]r[enissi]mo. Prussorum Regi à Sacris Min[ister]
Berolini d. 16. nov. 1711.
* A páli idézet (Ef 4,15) eredetileg:
alêtheuontes en agapê. Idézi Fabricius is a 253. oldalon.
|
|
|
Két dologra ki-ki ügyeljen: lelkiismeretére
és hírnevére; a lelkiismeretre Isten, a hírnévre az emberek előtt.
“Az igazságot követvén, szeretetben.” Ef 4,15.
*
E könyv nemes tulajdonosának minden isteni
áldást és jótéteményt kíván szívéből, hazáján kívül és odahaza
egyaránt,
Daniel Ernst Jablonski
Poroszország fenséges királyának udvari lelkésze
Berlinben, 1711. november 16-án.
|
p.
121. Berlin, 1711 november 16
Jablonski, Daniel Ernst
(1660-1741), német református teológus és hebraista
Daniel Ernst Jablonski 1660.
november 26-án született a Danzig melletti Hochzeit faluban; Peter
Figulus (1617-1670) fia, Jan Amos Komenský (Comenius) unokája,
Johann Theodor Jablonski (1654-1731) történettudós öccse. Apja még
gyermek volt, amikor II. Ferdinánd császár 1629-es híres "Edictum
restitutionis"-a miatt a cseh testvérközösséghez tartozó
családjának menekülnie kellett Csehországból. Az ifjú Peter
Figulus követte Comeniust, és a lissai gimnáziumban (Leszno,
Lengyelország) az ő tanítványa lett. Később, 1649-ben feleségül
vette tanára leányát, Erzsébetet, és 1650-ben elkísérte apósát
Magyarországra. 1654-től Danzigban udvari prédikátor volt. Daniel
Ernst, ki később a család régi nevét vette fel, apja halála után
ugyancsak Lissában járt gimnáziumba. 1677-80 között teológiát,
bölcsészetet és keleti nyelveket hallgatott Odera-Frankfurtban,
azután bátyjával együtt németalföldi és angliai egyetemeket
látogatott. Hazatérése után az újonnan alakult magdeburgi
református gyülekezet lelkipásztora lett. 1686-tól újból Lissában
találjuk, a város papja és iskolájának rektora. 1691-ben
Königsbergbe, két év múlva Berlinbe hívták udvari prédikátornak.
Porosz udvari kapcsolatának köszönhető, hogy Lissa az északi
háborúban bizonyos segítséget kapott, és lakói a város 1707. évi
leégése után porosz földön menedéket találtak. Jablonski az iskola
és a templom felépítésére gyűjtést szervezett. Az egyházi
vezetésben is tevékenykedett. 1718-tól a német református
egyháztanács, 1729-től az igazgatótanács (directorium) tagja. A
református és az evangélikus egyház egyesítését szorgalmazta, és a
tárgyalásokon az egyesült cseh testvérek érdekeit is képviselte,
kik őt már korábban, 1699-ben püspökké fogadták. Akkoriban
Leibnizcel együtt olyan egyesítési terveket dédelgettek, melyek a
katolikusokat is magukban foglalják. Rokonszenvvel fogadta a
herrnhuti testvérközösség alakulását, és elérte, hogy a
püspökszentelést 1737-től végülis Zinzendorf grófra ruházzák.
Leibnizcel tartós volt a kapcsolata. Együtt dolgozták ki a berlini
Tudományos Társaság alapokmányát és III. Frigyes választófejedelem
(I. Frigyes porosz király) számára annak alapítólevelét. Az
alapításkor, 1700-ban Leibniz lett a Társaság elnöke, Jablonski a
keleti nyelvek osztályának vezetője, és ő harmadikként 1733-ban
foglalta el az elnöki széket. Kora számos tudósával, így id. Pápai
Páriz Ferenccel is levelezést folytatott, többek között egy
egyháztörténeti munka megírásáról. Része volt abban, hogy magyar
ifjak Odera-Frankfurtban ösztöndíjjal tanulhattak. 1706-ban az
oxfordi egyetem a teológia doktorává avatta. Héberül kiadta az
Ótestamentumot, a Babilóniai Talmudot és imádságoskönyveket.
Sokáig saját héber nyomdát tartott fenn, később már nagy anyagi
veszteséggel. Meghalt Berlinben, 1741. május 25-én. Fia az
orientalista Paul Ernst Jablonski (1693-1757). Néhány műve:
Stultitia et irrationabilitas atheismi … a Richardo Bentley
… in latinum vertit Daniel Ernestus Jablonski. Berlin, 1696. (The
folly and unreasonableness of atheism). – Biblia Hebraica
cum notis Hebraicis et lemmatibus Latinis. Berlin, 1699. –
Jura et libertates dissidentium in religione Christiana in regno
Poloniae et in M. D. Lithuaniae … Berlin, 1708. –
Sammlung einiger vertrauten Briefe … zwischen … Leibnitz und
… Jablonski, auch andern Gelehrten … Hrsg. Johann Erhard
Kapp. Leipzig, 1745. – Das Babilonische Talmud. 1715-21. 12
Bde.
Daniel Ernst Jablonski fia, Paul
Ernst, 1713 júliusában írt az Albumba (361. p.).
• ADB •
Jöcher • Krollmann 294 • Michaud • NDB • PSB X 253 |