Duo cuique curanda sunt, Conscientia et Fama. Conscientia propter Deum, Fama propter Homines.


Eph. IV. 15.

Nobilissimo D[omi]no Possessori, Benedictionem Divinam cumulatissimam, & prospera quaeque, tam extra, quam intra Patriam, ex animo apprecatur,

Daniel Ernestus Jablonski D.
S[e]r[enissi]mo. Prussorum Regi à Sacris Min[ister]

Berolini d. 16. nov. 1711.
 

 * A páli idézet (Ef 4,15) eredetileg: alêtheuontes en agapê. Idézi Fabricius is a 253. oldalon.
 


 

Két dologra ki-ki ügyeljen: lelkiismeretére és hírnevére; a lelkiismeretre Isten, a hírnévre az emberek előtt.

“Az igazságot követvén, szeretetben.” Ef 4,15. *

E könyv nemes tulajdonosának minden isteni áldást és jótéteményt kíván szívéből, hazáján kívül és odahaza egyaránt,

Daniel Ernst Jablonski
Poroszország fenséges királyának udvari lelkésze

Berlinben, 1711. november 16-án.

 

 

 

 

 

 

 


 

p. 121. Berlin, 1711 november 16


Jablonski, Daniel Ernst
(1660-1741), német református teológus és hebraista

Daniel Ernst Jablonski 1660. november 26-án született a Danzig melletti Hochzeit faluban; Peter Figulus (1617-1670) fia, Jan Amos Komenský (Comenius) unokája, Johann Theodor Jablonski (1654-1731) történettudós öccse. Apja még gyermek volt, amikor II. Ferdinánd császár 1629-es híres "Edictum restitutionis"-a miatt a cseh testvérközösséghez tartozó családjának menekülnie kellett Csehországból. Az ifjú Peter Figulus követte Comeniust, és a lissai gimnáziumban (Leszno, Lengyelország) az ő tanítványa lett. Később, 1649-ben feleségül vette tanára leányát, Erzsébetet, és 1650-ben elkísérte apósát Magyarországra. 1654-től Danzigban udvari prédikátor volt. Daniel Ernst, ki később a család régi nevét vette fel, apja halála után ugyancsak Lissában járt gimnáziumba. 1677-80 között teológiát, bölcsészetet és keleti nyelveket hallgatott Odera-Frankfurtban, azután bátyjával együtt németalföldi és angliai egyetemeket látogatott. Hazatérése után az újonnan alakult magdeburgi református gyülekezet lelkipásztora lett. 1686-tól újból Lissában találjuk, a város papja és iskolájának rektora. 1691-ben Königsbergbe, két év múlva Berlinbe hívták udvari prédikátornak. Porosz udvari kapcsolatának köszönhető, hogy Lissa az északi háborúban bizonyos segítséget kapott, és lakói a város 1707. évi leégése után porosz földön menedéket találtak. Jablonski az iskola és a templom felépítésére gyűjtést szervezett. Az egyházi vezetésben is tevékenykedett. 1718-tól a német református egyháztanács, 1729-től az igazgatótanács (directorium) tagja. A református és az evangélikus egyház egyesítését szorgalmazta, és a tárgyalásokon az egyesült cseh testvérek érdekeit is képviselte, kik őt már korábban, 1699-ben püspökké fogadták. Akkoriban Leibnizcel együtt olyan egyesítési terveket dédelgettek, melyek a katolikusokat is magukban foglalják. Rokonszenvvel fogadta a herrnhuti testvérközösség alakulását, és elérte, hogy a püspökszentelést 1737-től végülis Zinzendorf grófra ruházzák. Leibnizcel tartós volt a kapcsolata. Együtt dolgozták ki a berlini Tudományos Társaság alapokmányát és III. Frigyes választófejedelem (I. Frigyes porosz király) számára annak alapítólevelét. Az alapításkor, 1700-ban Leibniz lett a Társaság elnöke, Jablonski a keleti nyelvek osztályának vezetője, és ő harmadikként 1733-ban foglalta el az elnöki széket. Kora számos tudósával, így id. Pápai Páriz Ferenccel is levelezést folytatott, többek között egy egyháztörténeti munka megírásáról. Része volt abban, hogy magyar ifjak Odera-Frankfurtban ösztöndíjjal tanulhattak. 1706-ban az oxfordi egyetem a teológia doktorává avatta. Héberül kiadta az Ótestamentumot, a Babilóniai Talmudot és imádságoskönyveket. Sokáig saját héber nyomdát tartott fenn, később már nagy anyagi veszteséggel. Meghalt Berlinben, 1741. május 25-én. Fia az orientalista Paul Ernst Jablonski (1693-1757). Néhány műve: Stultitia et irrationabilitas atheismi … a Richardo Bentley … in latinum vertit Daniel Ernestus Jablonski. Berlin, 1696. (The folly and unreasonableness of atheism). – Biblia Hebraica cum notis Hebraicis et lemmatibus Latinis. Berlin, 1699. – Jura et libertates dissidentium in religione Christiana in regno Poloniae et in M. D. Lithuaniae … Berlin, 1708. – Sammlung einiger vertrauten Briefe … zwischen … Leibnitz und … Jablonski, auch andern Gelehrten … Hrsg. Johann Erhard Kapp. Leipzig, 1745. – Das Babilonische Talmud. 1715-21. 12 Bde.

Daniel Ernst Jablonski fia, Paul Ernst, 1713 júliusában írt az Albumba (361. p.).

• ADB • Jöcher • Krollmann 294 • Michaud • NDB • PSB X 253