Felix, qui potuit rerum cognoscere causas. * Generoso, et Erudito Juveni, D[omi]no Francisco Pariz Papai, benevolentiae, honoris et memoriae causa adscripsit, optatissimam hanc causas rerum cognoscendi felicitatem syncerè adprecatus Johannes C. Csúzi Medic. Doctor. Halae Saxonum. XIII. Kalend. novembr. M.DCC.XII.    * Vergilius, Georgica 2.490. Lakatos István magyar fordításában: „Mily boldog, ki a dolgok okát ismerni tanulta!” Idézi Wyer Willem Muys is a 127. oldalon.

p. 339. Halle, 1712 október 20

Csúzi Cseh János
(1677 körül -1732), református lelkész, orvos

Csúzi Cseh János 1677 körül született Losoncon; Cs. Cs. Jakab (1639-1695) református püspök fia. A lelkész apa azidőbeli hányatott sorsa miatt a fiú Losoncon, Debrecenben és Pápán tanult, azután külföldi tanulmányokra indult. 1699-ben a franekeri egyetemre iratkozott be, ott 1702-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Ácson, majd Győrött lett lelkész, emellett orvoslással és alkímiával is foglalkozott. Egy szőnyi születésű összenőtt leány ikerpárral három éven át járta Európát, és sok pénzt szerzett. A győri katolikus püspökkel folytatott beszélgetéseinek állítólag szerepe volt abban, hogy III. Károly 1731-ben és 1734-ben kiadta a protestánsok helyzetét hátrányosan szabályozó határozatát (Carolina Resolutio). 1732. április 28-án halt meg Győrött. A szőnyi ikrekről külföldön is jelentek meg híradások, például: Disputatio medica de monstro Hungarico, quam … sub praesidio Michaelis Ernesti Ettmulleri … publice ventilandam exhibet Georgius Christianus Werther. Leipzig, 1707. Műve egy-két üdvözlő vers, valamint: Diss. inaug. med. de Rachitide, Franeker, 1702. – Isten eleiben felvitetett lelki áldozat, az-az olly áhitatos könyörgések … Győr, 1736. – Kéziratban: Tragoedia podagrica, a köszvénynek rend szerint való folyásárul írt discursus, 5 kötet, 1715.

Bejegyzése szerint 1712 őszén Halléban volt; orvosdoktorként jelöli meg magát. Minő véletlen, hogy Csúzi doktor éppen a köszvényről – régi magyar nevén a csúzról – ír diskurzust! – Az utrechti egyetem anyakönyvében két Cseh Csuzi szerepel: 1665-ben Jacobus, a későbbi püspök, kinek fia Csúzi Cseh János, és 1726-ban egy bizonyos Johannes, aki aligha lehet azonos a már ötven felé járó győri lelkésszel, az Album aláírójával.

• AlbUtr 69, 128 • Jöcher-Adelung II 577 • Pallas • Szinnyei • ÚMIL • Zoványi-Ladányi