Virtutis est multa ferre, multa facere

Salutare hoc Genere et Mente nobilissimo ac ad
magna quaeque nato Juveni Domino Francisco P.
Pápai maximi Parentis optimo Filio, ex animo
Commendat, Suumque obsignat animum, honoribus
et virtutibus ejus litaturus, amicitiaeque suae aevum

Johannes Tséétsi J[ohannis] F[ilius] ex Belgio redux

Halae Magdeb.

Sic pagina [ez már a következő oldalra megy át:] jungit amicos

 

  

Az erény dolga, hogy sokat tűrjön, és sokat tegyen.

Ezzel kívánom teljes szívemből köszönteni a nemzetsége és szelleme szerint egyaránt nemes, és minden nagy dologra termett ifjú Pápai Páriz Ferencet, nagy atyjának kiváló fiát, egyszersmind odaadásomról is tanúbizonyságot téve, érdemeinek és erényeinek áldozva, és barátságomnak mintegy századokon át fennálló emlékművet emelve.

Csécsi János, János fia
Belgiumból hazatérőben

Magdeburg-Halléban, 1712 szeptember kalendája előtti 8. napon.

[a lap alján, a következő lapra átkötve:] Így egyesíti a lap a barátokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

p. 352. Halle, 1712 augusztus 25

Csécsi János
(1689-1769), református tanár, író

Csécsi (Tsétsi) János 1689. június 11-én született Göncön (Abaúj vármegye); Csécsi János (1650-1708) sárospataki tanár és Rajczy Klára fia. Kassán és Sárospatakon tanult, 1707-ben emitt köztanító. 1709-től külföldi akadémiákat látogatott, Utrechtben 1710-ben és Franekerben 1711-1712-ben filozófiát és teológiát hallgatott, járt Angliában, Olasz- és Franciaországban, Svájcban is. 1712-től Sárospatakon élt, apja utóda lett, tanított görög nyelvet, történelmet, egyháztörténetet, descartes-i filozófiát, matematikát, fizikát, csillagászatot. Két tanártársával és a lelkésszel szembekerült, s az állandósult viszály az iskola két pártja közötti súlyos tettlegességekig fajult. 1723-1725-ben vizsgálóbizottság szállt ki, s végül 1734-ben őt és egy tanártársát királyi rendeletre eltávolították állásából. Magányosan élte éveit Sárospatakon, 1769. június 1-jén bekövetkezett haláláig. Munkáinak egy része kéziratban maradt. Geográfiája, Vécsei Pataki István (?-1743) fordításában és neve alatt, az első magyar nyelven kiadott földrajzi mű. Néhány műve: Oratio de maximo huius seculi vitio, calumnia, habita occasione examinis publici a Johannes Tseetsi j[un]. Lőcse, 1719. – Aphorismi, in quibus antiquitates veterum Hebraeorum brevissime exhibentur, Bern 1726 – Oratio secularis altero reformationis jubilaeo habita in auditorio … athenei Patakiensis ad diem XXXI. octob. 1717. Zürich, 1720. – Vetsei P. István magyar geografiája, az az ez egész világ négy részeinek … rövid le-irása. Melly … még 1741-ben Pétsen irattatott vólt … Nagykároly, 1757. – Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről 1703-1709. Közli Thaly Kálmán, Monumenta Hung. Hist., Scriptores 27, 1875. (latin nyelven).

Bejegyzése szerint Csécsi 1712. augusztus végén – Belgiumból hazatérőben – Halléban tartózkodott. Apja, id. Csécsi János, és az Albumban szereplő Kaposi Juhász Sámuel (11. p.) az 1680-as években Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami magyar Bibliájának korrektora volt. – Akkoriban a Németalföldet és annak északi részét is gyakran Belgiumként említették.

• AlbUtr 111 • MÉL • MNL • Pallas • Szinnyei • ÚMÉL • ÚMIL • Zoványi-Ladányi