Virtutis est multa ferre, multa facere
Salutare hoc Genere et Mente nobilissimo ac ad
magna quaeque nato Juveni Domino Francisco P.
Pápai maximi Parentis optimo Filio, ex animo
Commendat, Suumque obsignat animum, honoribus
et virtutibus ejus litaturus, amicitiaeque suae aevum
Johannes Tséétsi J[ohannis] F[ilius] ex Belgio redux
Halae Magdeb.
Sic pagina [ez már a következő oldalra megy át:]
jungit amicos |
|
Az erény dolga, hogy sokat tűrjön, és sokat tegyen.
Ezzel kívánom teljes szívemből köszönteni a
nemzetsége és szelleme szerint egyaránt nemes, és minden nagy
dologra termett ifjú Pápai Páriz Ferencet, nagy atyjának kiváló
fiát, egyszersmind odaadásomról is tanúbizonyságot téve,
érdemeinek és erényeinek áldozva, és barátságomnak mintegy
századokon át fennálló emlékművet emelve.
Csécsi János, János fia
Belgiumból hazatérőben
Magdeburg-Halléban, 1712 szeptember kalendája
előtti 8. napon.
[a lap alján, a következő lapra
átkötve:] Így egyesíti a lap a barátokat.
|
p. 352. Halle, 1712 augusztus 25
Csécsi János
(1689-1769), református tanár, író
Csécsi (Tsétsi) János 1689. június 11-én született Göncön (Abaúj
vármegye); Csécsi János (1650-1708) sárospataki tanár és Rajczy
Klára fia. Kassán és Sárospatakon tanult,
1707-ben emitt köztanító. 1709-től külföldi akadémiákat
látogatott, Utrechtben 1710-ben és Franekerben 1711-1712-ben
filozófiát és teológiát hallgatott, járt Angliában, Olasz- és
Franciaországban, Svájcban is. 1712-től Sárospatakon élt, apja
utóda lett, tanított görög nyelvet, történelmet, egyháztörténetet,
descartes-i filozófiát, matematikát, fizikát, csillagászatot. Két
tanártársával és a lelkésszel szembekerült, s az állandósult
viszály az iskola két pártja közötti súlyos tettlegességekig
fajult. 1723-1725-ben vizsgálóbizottság szállt ki, s végül
1734-ben őt és egy tanártársát királyi rendeletre eltávolították
állásából. Magányosan élte éveit Sárospatakon, 1769. június 1-jén
bekövetkezett haláláig. Munkáinak egy része kéziratban maradt.
Geográfiája, Vécsei Pataki István (?-1743) fordításában és neve
alatt, az első magyar nyelven kiadott földrajzi mű. Néhány műve:
Oratio de maximo huius seculi vitio, calumnia, habita occasione
examinis publici a Johannes Tseetsi j[un]. Lőcse, 1719. –
Aphorismi, in quibus antiquitates veterum Hebraeorum brevissime
exhibentur, Bern 1726 –
Oratio secularis altero reformationis jubilaeo habita in auditorio
… athenei Patakiensis ad diem XXXI. octob. 1717. Zürich,
1720. – Vetsei P. István magyar geografiája, az az ez egész
világ négy részeinek … rövid le-irása. Melly … még
1741-ben Pétsen irattatott vólt … Nagykároly, 1757. – Ifjabb
Tsétsi János Havi Krónikája a Rákóczi-háború történeteiről
1703-1709. Közli Thaly Kálmán, Monumenta Hung. Hist.,
Scriptores 27, 1875. (latin nyelven).
Bejegyzése szerint Csécsi 1712. augusztus végén – Belgiumból
hazatérőben – Halléban tartózkodott. Apja, id. Csécsi János, és az
Albumban szereplő Kaposi Juhász Sámuel (11. p.) az 1680-as években
Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami magyar Bibliájának korrektora
volt. – Akkoriban a Németalföldet és annak északi részét is
gyakran Belgiumként említették.
•
AlbUtr 111 • MÉL • MNL • Pallas • Szinnyei • ÚMÉL • ÚMIL •
Zoványi-Ladányi |