1. Pet. II. 19.

Hoc consequetur praemium, si ob conscientiam Dei, tristia quis sufferat, injustaque patiatur.

Haec Nobilissimo D[omi]no Possessori benevolentissimam sui memoriam commendaturus scrib[ebat]

Jacobus Elsner Prussus

Amstelod[ami] die 5 Sept. 1719.
 

 * 1Pét 2,19. Vulgata: „haec est enim gratia si propter conscientiam Dei sustinet quis tristitias patiens iniuste”.
 


 


Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. 1Pét 2,19. *

Ezt írván ajánlja magát [e könyv] nemes tulajdonosának jóindulatú emlékezetébe.

a porosz Jakob Elsner

Amszterdamban, 1719 szeptember 5-én.

 

 

 

 

 

 

 

p. 363. Amszterdam, 1719 szeptember 5


Elsner, Jakob
(1692-1750), német református teológus

Jakob Elsner 1692 márciusában született Saalfeldben, jómódú polgári családban. Apja, Georg Elsner, Csehországból származott, fiát kereskedőnek akarta taníttatni. Saalfeldben tanult, azután Königsbergbe ment az egyetemre a keleti nyelvek tanulmányozására. 1715-től két éven át az ottani református iskola rektorhelyettese és Alexander zu Dohna gróf házikáplánja. Hollandiába utazott, 1717-ben beiratkozott az utrechti egyetemre. Bibliai hermeneutikával és ókortudományokkal foglalkozott, hírneves lett. 1720-ban I. Frigyes Vilmos (1688-1740) porosz király a vesztfáliai Lingen akadémiájára a teológia és a keleti nyelvek tanárává nevezte ki, az ottani református gyülekezet pedig papjává választotta. Székfoglalóját Utrechtben teológiai doktori fokozattal honorálták. 1722-ben Berlinbe hívták meg a joachimstali református gimnázium igazgatójául, hogy a rendet s fegyelmet helyreállítsa. Feladata végeztével a gimnázium egyházi tanácsában és felügyelőjeként dolgozott, majd a református gyülekezetek igazgatótanácsában. Johann Daniel Schmidmann (1663-1728) halálával a református gyülekezet másodpapjává, majd vezető lelkészévé választották. 1742-től a berlini Tudományos Társaságban és az ennek átszervezésével 1744-ben alakult Királyi Tudományos Akadémián a széptudományok osztályának igazgatója. Meghalt 1750. október 8-án Berlinben. Megjelentek prédikációi; tudományos művei közül 1737-ben kiadott könyvének volt maradandóbb hatása. Művei: De lege Mosis per angelos data. Leiden, 1719. – Oratio inauguralis de Zelo Theologi, dicta in illustri Athenaeo Lingensi d. 9. Jan. 1721. Utrecht, 1721. – Oratio inauguralis de eruditione cum pietate coniungenda. Berlin, 1722. – Observationes sacrae in Novi Foederis libros, tom. I, II. Utrecht, 1720, 1728. – Die grosse Glückseeligkeit der wahren Christen: in einigen Predigten über ausserlesene Texte vorgestellt. Berlin, 1729. – Neueste Beschreibung derer Griechischen Christen in der Türckey: aus glaubwürdiger Erzehlung [!] Herrn Athanasius Dorostamus, Archimandriten des Patriarchen zu Constantinopel … mit neuen Zeugnissen der berühmtesten Nachrichten … Berlin, 1737.

Jakob Elsner 1719 szeptemberében, németalföldi tartózkodása idején írta az Albumba a vigasztaló bibliai idézetet. Neve alá csak ennyit szorít be: porosz (Prussus). Schmidmann pedig, kit majdan Elsner követ a berlini református paróchián, hat évvel korábban, 1713-ban, Berlinben fogadta ifj. Pápai Páriz Ferencet, és írt be albumába (141. p.).

• ADB • AlbUtr 119 • Jöcher-Adelung • Krollmann 163 • Michaud