justum & tenacem propositi virum,
Non civium ardor prava jubentium,
  Non vultus, instantis Tyranni
     Mente quatit solida: neque auster,
dux inquieti turbidus Adriae,
Nec fulminantis magna jovis manus,
  Si fractus illabatur Orbis,
     impavidum ferient ruinae. *

Hocce Horatiano effato nobilissimi politissimi ac doctissimi domini Francisci Pariz Papai animum in hoc misero patriae statu erigere; & ad constantiam hortari, simulque sui memoriam commendare, affectum testari, omnia fausta per totum vitae cursum apprecari studuit, voluit. H. G. Certon, SS. Th. St:

Lugduni Batav[orum] VI. Kalend: decemb[ris]
anno j. Christi M.D.CC.XIX.
 

 * Horatius, Carmina 3.3.1-8. Bede Anna magyar fordításában:

„Igaz s kitartó, hűszívű férfiút / sem pártütőknek bujtogató dühe, / sem rémitő tyrannus arca / meg nem ijeszthet, a déli szél sem. // vad Adriának háborodott ura; nagy Juppiternek mennyköves ökle sem. / Rettenthetetlen, hogyha Föld s Ég / összerogy is, s a romok lesujtják.”

Fáy Sámuel is idézi a 475. oldalon.
 

 

Igaz, és szándékához ragaszkodó férfit / sem a rosszat akaró polgárok tüze, / sem a fenyegető zsarnok arca / meg nem ráz szilárd lelkében: sem a déli szél, / háborgó ura a kavargó Adriának, / sem villámszóró Jupiter nagy ökle: / ha beszakad és rázuhan a világmindenség akár, / őt rezzenetlenül temetik maguk alá a romok. *

Ezzel a horatiusi idézettel igyekszem és akarom a művelt és tanult Pápai Páriz Ferenc lelkét hazájának e jelen nyomorúsága közepette felemelni, s őt kitartásra bátorítani; egyszersmind magamat emlékezetébe ajánlani, érzelmeimről tanúságot tenni, és neki élete során minden boldogságot kívánni. H. G. Certon, teológiai hallgató

Leidenben, Jézus Krisztus 1719. esztendejében, a december kalendája előtti 6. napon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

p. 393. Leiden, 1719 november 26


Certon, Henri Gabriel
(1697-1754), németalföldi vallon lelkész

Henri Gabriel Certon 1697. február 20-án született Dordrechtben; Henri Louis Certon és Marianne de Marchezalliers de Bellevue franciaországi menekültek fia. Leidenben teológiát tanult, és 1725-től Dordrechtben volt vallon prédikátor. 1753-ban nyugalomba vonult. Meghalt Dordrechtben 1754. május 28-án. Prédikációi 1803-ban jelentek meg 3 kötetben. Felesége Marie Langlois, két fiuk és két lányuk nőtt fel. Egyik fiuk, Henri Abraham (1735-1808), vallon lelkész lett Rotterdamban.

A választott idézet és Henri Gabriel Certon ajánlása az egyik legközvetlenebb utalás Pápai Páriz Albumában Erdély akkori helyzetére. Ugyanezt a Horatius-idézetet írta az Albumba Fáy Sámuel, Bécsben 1726-ban (475. p.).

• NNBW VII 291