
justum & tenacem propositi virum,
Non civium ardor prava jubentium,
Non vultus, instantis Tyranni
Mente quatit solida: neque auster,
dux inquieti turbidus Adriae,
Nec fulminantis magna jovis manus,
Si fractus illabatur Orbis,
impavidum ferient ruinae. *
Hocce Horatiano effato nobilissimi politissimi ac doctissimi
domini Francisci Pariz Papai animum in hoc misero patriae statu
erigere; & ad constantiam hortari, simulque sui memoriam
commendare, affectum testari, omnia fausta per totum vitae cursum
apprecari studuit, voluit. H. G. Certon, SS. Th. St:
Lugduni Batav[orum] VI. Kalend: decemb[ris]
anno j. Christi M.D.CC.XIX.
* Horatius, Carmina 3.3.1-8.
Bede Anna magyar fordításában: „Igaz s kitartó, hűszívű
férfiút / sem pártütőknek bujtogató dühe, / sem rémitő
tyrannus arca / meg nem ijeszthet, a déli szél sem. // vad
Adriának háborodott ura; nagy Juppiternek mennyköves ökle sem.
/ Rettenthetetlen, hogyha Föld s Ég / összerogy is, s a romok
lesujtják.” Fáy Sámuel is idézi a 475. oldalon.
|
|
|
Igaz, és szándékához ragaszkodó férfit / sem a rosszat akaró
polgárok tüze,
/ sem a fenyegető zsarnok arca / meg nem ráz szilárd lelkében: sem
a déli szél, /
háborgó ura a kavargó Adriának, / sem villámszóró Jupiter nagy
ökle: / ha beszakad és rázuhan a világmindenség akár, / őt
rezzenetlenül temetik maguk alá a romok. *
Ezzel a horatiusi idézettel igyekszem és akarom
a művelt és tanult Pápai Páriz Ferenc lelkét hazájának e jelen
nyomorúsága közepette felemelni, s őt kitartásra bátorítani;
egyszersmind magamat emlékezetébe ajánlani, érzelmeimről tanúságot
tenni, és neki élete során minden boldogságot kívánni. H. G.
Certon, teológiai hallgató
Leidenben, Jézus Krisztus 1719. esztendejében,
a december kalendája előtti 6. napon
|
p. 393. Leiden, 1719 november 26
Certon, Henri Gabriel
(1697-1754), németalföldi vallon lelkész
Henri Gabriel Certon 1697. február 20-án született Dordrechtben;
Henri Louis Certon és Marianne de Marchezalliers de Bellevue
franciaországi menekültek fia. Leidenben teológiát tanult, és
1725-től Dordrechtben volt vallon prédikátor. 1753-ban nyugalomba
vonult. Meghalt Dordrechtben 1754. május 28-án. Prédikációi
1803-ban jelentek meg 3 kötetben. Felesége Marie Langlois, két
fiuk és két lányuk nőtt fel. Egyik fiuk, Henri Abraham
(1735-1808), vallon lelkész lett Rotterdamban.
A
választott idézet és Henri Gabriel Certon ajánlása az egyik
legközvetlenebb utalás Pápai Páriz Albumában Erdély akkori
helyzetére. Ugyanezt a Horatius-idézetet írta az Albumba Fáy
Sámuel, Bécsben 1726-ban (475. p.).
•
NNBW VII 291 |