

Illustrissimum Virum D[omi]num Franciscum P. Papai Collegasque
ejus Enyedenses Apostolicâ hâc benedictione impertit
Geo[rgius] Bristol Eccl. Chr. Oxon. Decanus.
12 Cal. Feb. 1718
* Zsid 13,1-2: Vulgata: „caritas
fraternitatis maneat. hospitalitatem nolite oblivisci per hanc
enim latuerunt quidam angelis hospitio receptis.”
* Ef 6,21-23: Vulgata: „omnia nota vobis faciet
carissimus frater et fidelis minister in Domino. quem misi ad
vos in hoc ipsum ut cognoscatis quae circa nos sunt et
consoletur corda vestra. pax fratribus et caritas cum fide a
Deo Patre et Domino Iesu Christo.” – Az Ef 6.22 első
szavai eltérnek a textus receptustól: ott „hon
epempsa pros hymas eis auto touto”, míg itt „hon
apopempsamen pros hymas” szerepel.
|
|
|
Az atyafiúi szeretet maradjon meg. A vendégszeretetről el
ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül
angyalokat vendégeltek meg. *
Mindent megismertet veletek a szeretett atyafi és hív szolga az
Úrban. Kit éppen azért küldöttem hozzátok, hogy megismerjétek a mi
dolgainkat, és megvigasztalja a ti szíveteket. Békesség az
atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atyaistentől és az Úr
Jézus Krisztustól. *
A jeles Pápai Páriz Ferenc urat és
enyedi kollégáit ezzel az apostoli áldással kíséri
György, Bristol püspöke,
az oxfordi Christ's Church esperese
1718 [=1719] február kalendája előtti
12. napon
|
p.
467. Oxford, 1719 február 1
Smalridge, George
(1663-1719), angol lelkész, püspök
George Smalridge Lichfieldben (Staffordshire) született 1663-ban;
Thomas S. kelmefestő fia. A helyi iskolában tanult, mikor Elias
Ashmole (1617-1692), a híres régiséggyűjtő, felismerte tehetségét,
és az ő költségén küldték a fiút a londoni Westminster Schoolba.
Itt kötött életre szóló barátságot Francis Atterburyvel
(1663-1732), a későbbi püspökkel és íróval, kinek anglikán eszméi
sokban hatottak rá. 1682-ben beiratkozott az oxfordi Christ's
Church College-ba; 1689-ben magiszter és oktató (tutor), 1701-ben
a teológia doktora lett. Jeles műve a latin versben írt Auctio
Davisiana (Oxford, 1689) a Davis-féle árverésről. 1694-ben Sir
Thomas Bodley (1545-1613) ünneplésekor őt kérték fel szónoknak.
1693-ban Lichfield katedrálisának stallumát kapta. Bár 1700-től
Oxfordban a teológia kinevezett helyettes tanára volt, 1707-ben,
nyílt Jakab-párti nézetei miatt, mégsem ő lett William Jane
(1645-1707) professzor utóda. 1710-ben aztán, tory ellenhatásra, a
királynő egyik káplánjává tették. Kora sok teológusával, így
Daniel Ernst Jablonskival is kapcsolatban állt; szorgalmazta a
lutheránus és az anglikán hitűek közeledését. 1711-ben az oxfordi
Christ's Church kanonokja és Carlisle esperese, 1713-ban pedig,
Atterbury utódjaként, a Christ's Church esperese lett. 1714-ben
Bristol püspökévé és királyi főalamizsnássá (Lord Almoner)
nevezték ki. Ez utóbbi hivatalától azonban 1715-ben megfosztották,
mert a felkelés után nem írta alá a Trónkövetelő (Jakab Edward,
1688-1766, the Old Pretender) elleni nyilatkozatot. Az esperesi
tisztet mindvégig megtartotta, mert a bristoli püspökség akkoriban
kevés javadalmazással járt. Hirtelen halt meg szélütésben, 1719.
szeptember 27-én, Oxfordban. Egyik fia, Philip (?-1751), Worcester
kancellárja lett. George Smalridge művelt és népszerű prédikátor
és püspök volt, Anna királynő korának ismert londoni személyisége.
Földije, a szintén Lichfieldből való Dr. Samuel Johnson is
értékelte; Jonathan Swift ‘a hírneves Dr. Smalridge’-nek (‘the
famous Dr. Smalridge’) titulálta. Stílusa – mint a kor teológiai
írásaié – világos, de nélkülöz mindenféle szárnyalást és nyelvi
bájt. Sok prédikációját külön-külön is kinyomtatták, hatvanat
özvegye összegyűjtve adott ki: Sixty sermons, preach’d on
several occasions … publish'd from the originals. Oxford,
1724. London, 1727. … Oxford, 1852. – Bishop Atterbury’s and
Bishop Smalridge’s reasons for not signing the declaration …
London, 1715.
Az
újtestámentumi idézetekben az alkalomhoz illően a
vendégszeretetről és a vigasztalásról esik szó. György püspök
apostoli áldását adja az Album tulajdonosára és az enyedi
kollégákra is. Mint szokás, csak keresztnevét írja alá (azt is
rövidítve), és püspöki címéből csak ennyit: Bristol, de feltünteti
oxfordi esperes mivoltát. Nyolc hónappal Pápai Páriz látogatása
után, 56 éves korában meghalt. – Az említett Daniel Ernst
Jablonski még 1711-ben Berlinben írt az Albumba (121. p.).
•
DNB • Jöcher • Michaud |