Gulielmus Ebor[acensi]um Archi-Ep[iscop]us Angliae Primas &
Metropolitanus Clarissimo Viro Fr[ancisco] P[ariz] Papai, alijsque
ubicunque gentium Academiae Enyedensis, in praesenti luctuoso
verum suarum statu, Fautoribus.
10 Kal. Februarij, A[nn]º Xti Incarnati 1718.
|
* ApCsel 20,35: „meminisse verbi Domini Iesu
quoniam ipse dixit beatius est magis dare quam accipere”.
Gal 6,10 (a textus receptusban hechomen helyett
helyesen echomen): Vulgata: „ergo dum tempus habemus
operemur bonum ad omnes maxime autem ad domesticos fidei.”
3Jn 1,5: Vulgata: „fideliter facis quicquid operaris in
fratres et hoc in peregrinos”. Idézi John White is a 461. oldalon.
3Jn 1,2: Vulgata: „carissime de omnibus orationem facio
prospere te ingredi et valere sicut prospere agit anima tua”.
|
|
|
|
Megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá:
Jobb adni, mint venni.
Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen
pedig a mi hitünknek cselédeivel.
Szeretett barátom, híven cselekszel mindenben, amit az atyafiakért, és
pedig az idegenekért teszel.
Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy
egészséges, amint jó dolga van a lelkednek. *
Vilmos yorki érsek, Anglia prímása és
metropolitája a jeles Pápai Páriz Ferencnek és az enyedi akadémia
bárhol is lévő más tagjainak, s jelenlegi gyászos állapotában
támaszainak.
[York?] Krisztus
megtestesülésének 1718. évében, a február kalendája előtti 10.
napon.
|
p.
468. York, 1719 február 3
Dawes, William VII, Sir
(1671-1724), angol lelkész, York érseke
William Dawes 1671. szeptember 12-én született a
Braintree melletti Lyonsban (Essex), egykor gazdag nemesi
(baronet) családban, mely, bár vagyonát a polgárháborúban jórészt
elveszítette, a száműzetésben élő királyi családnak évente
rendszeres támogatást juttatott. Az ifjú kilenc éves korától
Londonban a Merchant Taylors’ School-ban tanult. 15 éves korában
már meglehetősen bírta a héber nyelvet. Még 18 éves sem volt,
mikor megírta, versben, első munkáját: The Anatomy of Atheisme,
és mintegy három év múlva kiváló prózai művét: The Duties of
the Closet. 1687-ben az oxfordi St. John’s College-ba
iratkozott be, majd tagja lett (fellow), azután Cambridge-ben a
St. Catharine’s Hall tagja. Megházasodott. 1695-ben, minthogy túl
fiatal volt, királyi rendeletre (per lit. reg.) kapta meg a
magiszteri fokozatot (M.A). 1696-ban megszerezte a teológia
doktora címet (D.D), és III. Vilmos király (1688-1702) állandó
káplánja lett, később Stuart Anna királynő (1702-1714) udvari
papja. 1698-tól a worcesteri katedrális kanonokja. Sokat tett a
St. Catharine’s Hall érdekében, melynek 1697-1714-ig igazgatója
(master) volt. Népszerűségét jelzi, hogy birtokai közelében,
Bockingban pappá választották; itt bevezette, hogy hívei ne csak a
három nagy ünnepen, hanem havonta járuljanak az Úr asztalához.
Pályájának további állomásai: 1707/08 februárjától Chester
püspöke, 1714-től haláláig York érseke és titkos tanácsos.
Rendbehozatta a yorki érseki palotát, a Bishopthorpe épületét.
Meghalt 1724. április 30-án. A cambridge-i St. Catharine’s Hall
kápolnájába temették, felesége közelébe. Kora legkiválóbb
prédikátora, az arisztokrata főpap típusa, magas és méltóságteljes
személyiség volt. Művei, prédikációi kiadása: The whole works
of … Sir William Dawes, in 3 vols., with a preface, giving
some account of the life … of the author. London, 1732, 1733.
Aláírásához az érsek hozzáteszi címeit: Vilmos, York (= Eboracum)
érseke, Anglia prímása és metropolita. Az érsekek közül azt
nevezik metropolitának, akinek fennhatósága (authority) kiterjed
provinciájának püspökeire, bár a nyugati egyházban e
különbségtételnek alig van jelentősége. York és Canterbury több
évszázados, nem éppen békés „versengése” végül a 14. század
közepére azt a finom distinkciót eredményezte, hogy a pápa
jóváhagyásával mindkét érsek metropolita (metropolitan), és
emellett York érsekének címe: Primate of England, Canterbury
érsekéé pedig: Primate of All England.
•
DNB• DNBC • Jöcher • Michaud |
