Aphorismatis Apostolici veritatem abunde Expertum Domi scilicet Perigrinantium causâ Ubique Gentium Reformatarum Peregrinum Humanissimum Virum Fr[anciscum] P[ariz] Papai Jam tandem in Terrestrem Patriam Reditum Ornantem Quo Alacrius ad Caelestem pergat; Hujus ad Deum Precibus Prosequitur

Carolus Permissione Divina Norvicensis Ep[iscop]us

7º Cal. Feb. 1718. s[tilo] v[eteri].
 

 * Zsid 13,14: Vulgata: „non enim habemus hic manentem civitatem sed futuram inquirimus”. Idézi Johann Rudolf Wettstein is a 305. oldalon.
 

 


Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. *

Az apostoli mondás igazságát a hazafelé vándorlás okán bőségesen megtapasztalt, s a sokfelé vándorló reformátusok közül legkiválóbb férfiút, Pápai Páriz Ferencet, hogy ha majd földi hazájába hazatért, végül ékes mennyei hazánkba is sebesen felérjen: imádságaim kísérjék.

Károly, Isten engedelméből Norwich püspöke

[Norwich] 1718 február kalendája előtti 7. napon, az ó naptár szerint.

 

 

 

 

 

 

 

 

p. 470. Norwich, 1719 február 6

Trimnell, Charles
(1663-1723), angol lelkész, püspök

Charles Trimnellt 1663. május 1-jén keresztelték Abbots Riptonban (az egykori Huntingdon grófságban); Charles T. (1630-1702) lelkész fia. 1674-től a winchesteri Winchester College-ban tanult, majd 1681-ben beiratkozott az oxfordi New College-ba. Itt 1688-ban szerezte meg a magiszteri (M.A.), majd 1699-ben Oxfordban a teológia doktora (D.D.) fokozatot. 1688-ban a levéltári kápolna (Rolls chapel) papjává nevezték ki. 1689-ben elkísérte Sutherland grófját (Earl) és feleségét hollandiai útjukra, azután Althorpban (Northamptonshire) házi káplánjuk lett. 1691-ben Norwichban stallumot, majd másutt papi állást kapott. 1698-ban Norfolk főesperesévé nevezték ki. Az 1701-1702-es egyházi zsinaton és pamfletjeiben a korona jogai mellett érvelt. 1701-ben Anna királynő állandó káplánjává nevezték ki. Különböző papi tisztségek után 1707 (1708) februárjában Norwich püspökévé szentelték. E hivatalában is azt hirdette, hogy az egyházat, az anglikán hagyománynak megfelelően, az állam alá kell rendelni. A Lordok Házában 1710 márciusában elmondott beszéde nyomtatásban is megjelent. I. György trónralépésével a királyi kabinet tagja lett, és maradt is egészen haláláig. 1721-től Winchester püspöke. Meghalt 1723. augusztus 15-én Farnham Castle-ban (Surrey). Kétszer házasodott, két fia nem élte túl a csecsemőkort. Trimnell nagy vitázó hírében állott, sokakat megsértett. Olyan egyházi tanokkal is szembefordult, mint például az áldozat felajánlásának és a bűnbocsátásnak a hatalma. Szkepticizmussal is vádolták. Kétségtelen, hogy nézetei sokban hozzájárultak pályája emelkedéséhez, de mind egyházi, mind politikai elveit őszintén vallotta. Megjelent számos prédikációja, parlamenti beszédei, például: An account of the proceedings between the two houses of Convocation which met October the 20th 1702: particularly of the several proposals made for putting an end to the present differences … London, 1704. – The Bishop of Lincoln’s [William Wake] and Bishop of Norwich’s [Charles Trimnell] speeches in the House of Lords, March the 17th at the opening of the second article of the impeachment against Dr. Sacheverell. London, 1710.

• DNB • Michaud