Spera, fide DEO coronabit laurea finem! Symb[olum]. Ubi bene ibi Patria. * London 1718/19 Feb. 1. When this you see remember mee. Your moste affectionate friend and faithfull Servant. Tobias Stranovius.  * A jelmondat forrása: Cicero, Tusculanae disputationes 5.108, Pacuviustól és Aristophanestől idézve: „Patria est, ubicumque est bene” Ugyancsak hozza a Proverbiae Senecae 43. („Non eris in patria: patria est ubicumque bene est. Illud enim, per quod bene est, non in loco, sed in homine est.”) A jelmondat egy másik változatát lásd a 95. oldalon, Michael Theophil Bauer bejegyzésében.

p. 91. London, 1719 február 12

Stranover, Tobias
(1684-1756), erdélyi szász, angol festő

Tobias Stranover (Stranovius) Nagyszebenben 1684-ben született, október 7-én keresztelték; Jeremias S. (?-1702) festő fia, és Jeremias S. (?-?), szintén nagyszebeni festő öccse, Bogdány Jakab festő (1660 körül -1724) veje. Apósánál tanult Londonban. Hollandiában, Hamburgban, Drezdában, Nagyszebenben és Londonban működött. Meghalt 1756. február 26-án, feltehetően Londonban. Gyümölcs- és állatcsendéleteket festett Bogdány stílusában, képei a 18. században népszerűek voltak. Műveit a hamburgi Kunsthalle, a schwerini Landesmuseum és több németországi gyűjtemény, valamint a nagyszebeni Brukenthal Múzeum őrzi; két képe van a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Ifj. Pápai Páriz Ferenc Teleki Sándorhoz írt londoni, 1715. szeptember 25-i leveléből tudjuk, hogy Tobias Stranovius Angliába William Paget portai angol követtel érkezett, mikor ez tizenhárom évvel korábban, tehát 1702-ben, Erdélyen át utazott haza [Jankovics 147, Peregrinus 59]. Pápai Páriz hozzáteszi, hogy Stranovius „már a pictorok között … excellál” – és az Albumba 1719-ben írt jelmondata is azt fejezi ki, hogy új hazájában jól érzi magát. Dedikációja pedig az Album egyetlen angol nyelvű bejegyzése. Paget utazását Edmund Chishull (1671-1733) is leírja naplójában, melyet Travels in Turkey and back to England címen adtak ki Londonban 1747-ben [Gömöri: Angol utazó]. (Chishull beszámol arról is, hogy Gyulafehérvárott Kaposi Sámuel professzorral beszélgetett.)

A lexikonok szerint Tobias Stranovius 1724 után, mások szerint 1731 után halt meg. 1733-ban sógora, William Bogdani még élőként említi őt egy levelében. A London Magazine 1756-os 25. évfolyamában a 396. lapon pedig egy róla írt emlékvers alatt ott áll a pontos dátum: Stranover meghalt 1756. február 26-án [Gömöri: Lord Paget].

• MűvLex • Thieme-Becker