Hisce Nobilissimo Domino Francisco P. Papai, amici dilectissimi Fratri colendissimo, memoriam sui commendare, animumque in tristi afflictae patriae statu firmare voluit, omnia simul fausta ipsi ex animo apprecatur

Daniel de Superville, D[anieli] F[ilius] S. S. Theol. Stud.

Symb. Quantùm est quod nescimus! *

Lugduni Batav[orum] a. d. 25. Nov. A. 1719.
 

 * Mt 5,10: Vulgata: „beati qui persecutionem patiuntur propter iustitiam quoniam ipsorum est regnum caelorum”.

 * A jelmondatot Bernhard Albinus is használja a 105. oldalon. Lásd még Andreas Gryphiusnak e mottóra írt versét is.
 

 

Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa. Mt 5,10. *

A nemes Pápai Párizs Ferenc úrnak, kedves barátom tiszteletreméltó bátyjának ezzel akarom magamat emlékezetébe ajánlani, lelkét hazája nyomorúságos szorongattatása közepette megerősíteni, s neki szívemből minden jót kívánni

Daniel de Superville, Daniel fia, teológiai hallgató

Jelmondat: Mennyi van, amit nem tudunk! *

Leidenben, 1719. november 25-én.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

p. 403. Leiden, 1719 november 25

Superville, Daniel de, jun.
(1700-1762), németalföldi református lelkész

Ifj. Daniel de Superville 1700. június 11-én született Rotterdamban; Daniel de S. (1657-1728) francia református teológus és Catharina van Armeyde (1663-1719) fia. 1717 őszén iratkozott be Leidenben, 1723-ban vizsgázott (proponent), majd apja mellett Rotterdamban lett segédlelkész. 1725-ben, miután apja nyugalomba vonult, apját követte lelkészi hivatalában. Hívei szerették, kiváló prédikátor volt. 1731-ben Amszterdamba hívták, de nem fogadta el. Gyenge testalkata és Boerhaave tanácsa arra indította, hogy két nyáron át Spa vizében keressen és találjon gyógyulást. Meghalt Rotterdamban, 1762. május 24-én. Családot nem alapított. Lefordította Burnet: English history és Isaac Watts: The improvement of the mind (La culture de l'esprit. Amsterdam, 1762) című művét. Egy ideig kiadta, Justus van Effen, Willem Jacob ’s Gravesande, Élias de Joncourt és mások társaságában, a Journal litéraire de la Haye (1713-1737) folyóiratot. Megjelentek prédikációi: Sermons sur divers textes de l’Ecriture Sainte, par Daniel de Superville, le Fils. Amsterdam, 1754.

Ifj. Daniel de Superville Leidenben volt teológus hallgató, mikor 1719 novemberében beírta sorait ifj. Pápai Páriz Albumába. Jelmondatát annál inkább igaznak érezzük, mennél többet tanulunk. Apja, a rotterdami lelkész, tizenegy nappal később írt be verssorokat az Albumba (365. p.).

• NNBW V 841