

Hisce Nobilissimo Domino Francisco P. Papai,
amici dilectissimi Fratri colendissimo, memoriam sui commendare,
animumque in tristi afflictae patriae statu firmare voluit, omnia
simul fausta ipsi ex animo apprecatur
Daniel de Superville, D[anieli] F[ilius] S.
S. Theol. Stud. Symb. Quantùm est
quod nescimus! * Lugduni Batav[orum]
a. d. 25. Nov. A. 1719.
* Mt 5,10: Vulgata: „beati qui
persecutionem patiuntur propter iustitiam quoniam ipsorum est
regnum caelorum”. * A jelmondatot Bernhard
Albinus is használja a 105. oldalon.
Lásd még
Andreas Gryphiusnak e mottóra írt versét is.
|
|
|
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a
mennyeknek országa. Mt 5,10. *
A nemes Pápai Párizs Ferenc úrnak, kedves
barátom tiszteletreméltó bátyjának ezzel akarom magamat
emlékezetébe ajánlani, lelkét hazája nyomorúságos szorongattatása
közepette megerősíteni, s neki szívemből minden jót kívánni
Daniel de Superville, Daniel fia, teológiai
hallgató
Jelmondat: Mennyi van, amit nem tudunk! *
Leidenben, 1719. november
25-én.
|
p. 403. Leiden, 1719 november 25
Superville, Daniel de, jun.
(1700-1762), németalföldi református lelkész
Ifj. Daniel de Superville
1700. június 11-én született Rotterdamban; Daniel de S.
(1657-1728) francia református teológus és Catharina van Armeyde
(1663-1719) fia. 1717 őszén iratkozott be Leidenben, 1723-ban
vizsgázott (proponent), majd apja mellett Rotterdamban lett
segédlelkész. 1725-ben, miután apja nyugalomba vonult, apját
követte lelkészi hivatalában. Hívei szerették, kiváló prédikátor
volt. 1731-ben Amszterdamba hívták, de nem fogadta el. Gyenge
testalkata és Boerhaave tanácsa arra indította, hogy két nyáron át
Spa vizében keressen és találjon gyógyulást. Meghalt Rotterdamban,
1762. május 24-én. Családot nem alapított. Lefordította Burnet:
English history és Isaac Watts: The improvement of the mind
(La culture de l'esprit. Amsterdam, 1762) című művét. Egy
ideig kiadta, Justus van Effen, Willem Jacob ’s Gravesande, Élias
de Joncourt és mások társaságában, a Journal litéraire de la
Haye (1713-1737) folyóiratot. Megjelentek prédikációi:
Sermons sur divers textes de l’Ecriture Sainte, par Daniel de
Superville, le Fils. Amsterdam, 1754.
Ifj. Daniel de Superville Leidenben volt teológus hallgató, mikor
1719 novemberében beírta sorait ifj. Pápai Páriz Albumába.
Jelmondatát annál inkább igaznak érezzük, mennél többet tanulunk.
Apja, a rotterdami lelkész, tizenegy nappal később írt be
verssorokat az Albumba (365. p.).
•
NNBW V 841 |