Omnia praeclara rara. * Eruditissimo viro Dom[ino] Possessori haec pauca in sui memoriam adscripsit. Petrus Latané Med[icinae] doct[or] et prof[essor] Franekerae, 19 7br. 1719    * A mottó forrása: Cicero, Laelius de amicitia 79.3 („Et quidem omnia praeclara rara…”)

p. 431. Franeker, 1719 szeptember 19

Latané, Pierre
(1658-1726), francia orvos, németalföldi professzor

Pierre Latané 1658. február 2-án született a Moselle menti Pont-à-Moussonban, előkelő családban; Jozef L. békebíró fia, Petrus L. protestáns tanár unokája. Bordeaux-ban a gimnáziumban tanult, majd 1675-től Charles de Barbeyracnál (1629-1699), a híres orvosnál Montpellier-ben, és 1679-től Nicolas Lemerynél (1645-1715) Párizsban. Amikor szülővárosában 1685-től, a Nantes-i Edictum visszavonásakor, a protestánsokat üldözni kezdték, Frízföldre menekült, és Leeuwardenben orvosi gyakorlatot folytatott. 1689-től a franekeri egyetemen adott elő, majd 1691-ben rendkívüli, 1693-ban rendes tanárrá nevezték ki, és 1701-ben a botanika professzorává is. 1712-től a főherceg udvari orvosa. Meghalt 1726. július 16-án. Halálára két magyar tanítványa is írt dicsőítő verset; egyikük Keresztesi Pál (?-1734) orvos és lelkész: Threnodia in obitum P. Latane. Franeker, 1726. – Latané sikeres orvos volt: "clinicorum in nostra Frisia facile princeps," és emberbarát, a szegényeknek is orvosa. A frízföldi őszi láz természetét felismerte, és gyógyítására a kininfa kérgét javasolta. Megjelent székfoglaló beszéde: Oratio inauguralis de officio medici. Franeker, 1693.

Az említett Keresztesi Pál ifj. Campegius Vitringa halálára is írt gyászverset. Ifj. Vitringa Latané előtt egy nappal írt be Pápai Páriz Albumába (125. p.). Keresztesi az ugyancsak az Albumban szereplő Ruardus ab Andala (129. p.) vezetésével védte meg disszertációját: Dissertationis medico-theologicae pars prior de utilitate … medicinae … Franeker, 1725.

• Boeles II 330 • Jöcher