Matt. IX. 12.

Memorabili et spirituali hoc Salvatoris nostri dicto viro ingenuo et Doctissimo, D. FRANCISCO PARIZ PAPAI, Parentis Clarissimi Optimo Filio, per [Fratrem *] Doctissimum se salutanti, sui memoriam commendare, affectum testari, et omnia fausta et felicia apprecari voluit

Ruardus Andala,
S. S. Theol[ogiae] et Phil[osophiae] Dr.
et Professor Ordin[arius]

Franequerae A. D.
XV. kal. Oct. MDCCXIX.
 

 * Mt 9,12: Vulgata: „non est opus valentibus medico sed male habentibus.”

 * A „Fratrem” szó utólag beszúrva.
 


 

Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. Mt 9,12. *

Megváltónknak eme emlékezetes és lelki értelmű mondásával szeretném a nemes és tanult ifjú Pápai Páriz Ferencnek, jeles atyja kiváló fiának, aki igen tanult testvére révén küldi köszöntését, magamat emlékezetébe ajánlani, meleg érzelmeimről bizonyságot tenni, és mindenfajta szerencsét és boldogságot kívánni,

Ruardus Andala,
a teológiai és filozófia doktora és rendes professzora

Franekerben, 1719 október kalendája előtti 15. napon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

p. 129. Franeker, 1719 szeptember 17


Andala, Ruardus ab
(1665-1727), holland filozófus és teológus

Ruardus ab Andala (ab Andla) 1665. január elején a nyugat-frízföldi Burgwerdben született; Gerlof Ruurds földműves és Truike Wigles fia. Tehetségére korán felfigyeltek, tízéves korában a közeli Bolsward latin iskolájába íratták be. 1677-ben mindkét szülőjét elvesztette. Már 1679-ben a franekeri akadémiára ment, és 1681-ben id. Campegius Vitringa vezetésével védte meg értekezését. Filozófiát, görögöt, majd teológiát tanult, olyan szabad gondolkodó és coccejánus tanárok vezetésével, mint Vitringa, Röell és Johannes van der Waeyen (1639-1701). 1684-ben újabb négy disputáció respondense volt. 1687-ben Utrecht, Leiden és Dordrecht egyetemét látogatta. 1688-tól Arumban, Makkumban, majd 1695-től Bolswardban lelkész. 1701-ben, Johannes Schotanus (1643-1699) halála után, Franekerbe hívták meg a filozófia előadójának. 1709-ben Haarlembe hívták lelkésznek, nem fogadta el. 1713-ban a teológia professzorává nevezték ki, s e tanszéket végig megtartotta. Meghalt Franekerben, 1727. szeptember 12-én. A cartesiánus filozófia nagy védelmezője volt. Leibnizet támadta vis activa és szubsztancia fogalma miatt. Számos vitairatot írt, többek között Balthasar Bekker (1634-1698) ellen. Néhány műve: Disp. de Urim et Thummin, 1681. – Disp. de Terra et de igne, 1784. – Existentia Dei non modo a posteriori sed et a priori demonstrata, Franeker, 1705. – Disputatio physica, in qua ostenditur, corpus nec in infinitum, nec in atomos dividi posse; resp. Heinsius Boeder. Franeker, 1705. – Exercitationes academicae in philosophiam primam et naturalem, in quibus philosophia Renati Des-Cartes explicatur, confirmatur et vindicatur. Franeker, 1709. – Paraphrasis in principia philosophiae Renati Descartes. Cui subjunctae sunt Variationum aeris atmosphaerici ephemerides a 7 Id. Oct. A. 1709 ad mensem Julium A. 1710. Franeker, 1710. – Syntagma theologico-physico-metaphysicum, complectens Compendium theologiae naturalis … Franeker, 1711. – Dissertationum philosophicarum heptas. De argumento pro existentia Dei a priore. De essentia mentis humanae. De distinctione mentis a corpore. De unione mentis cum corpore. De voluntatis libertate. De immortalitate mentis humanae. De corporum fluiditate [et] duritie. Franeker, 1711. – Disp. physica, qua representatur Cartesius verus Spinozismi eversor et physicae experimentalis architectus; resp. Georg Szoboszlai. Franeker, 1719. – Verklaaring van de Openbaringe van Johannes, Leeuwarden, 1726.

Az Albumba 1719 szeptemberében egymás utáni napokon írt be az említett id. Vitringa, majd Andala és ifj. Vitringa (325., 125. p.), akkor mindhárman a franekeri egyetem professzorai. Az 1680-as évek végén Röell is Andala tanára volt Franekerben, de 1704-től már Utrechtben adott elő, és Pápai Páriz itt kért tőle emléksorokat 1714-ben (111. p.).

• Boeles II 356, 843• Jöcher • Jöcher-Adelung • NNBW I 124