Matt. IX. 12.
Memorabili et
spirituali hoc Salvatoris nostri dicto viro ingenuo et Doctissimo,
D. FRANCISCO PARIZ PAPAI, Parentis Clarissimi Optimo Filio, per
[Fratrem *] Doctissimum se salutanti, sui memoriam commendare,
affectum testari, et omnia fausta et felicia apprecari voluit
Ruardus Andala,
S. S. Theol[ogiae] et Phil[osophiae] Dr.
et Professor Ordin[arius]
Franequerae A. D.
XV. kal. Oct. MDCCXIX.
* Mt 9,12: Vulgata: „non est opus
valentibus medico sed male habentibus.” *
A „Fratrem” szó utólag beszúrva.
|
|
|
Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek. Mt
9,12. *
Megváltónknak eme emlékezetes és lelki értelmű
mondásával szeretném a nemes és tanult ifjú Pápai Páriz Ferencnek,
jeles atyja kiváló fiának, aki igen tanult testvére révén küldi
köszöntését, magamat emlékezetébe ajánlani, meleg érzelmeimről
bizonyságot tenni, és mindenfajta szerencsét és boldogságot
kívánni,
Ruardus Andala,
a teológiai és filozófia doktora és rendes professzora
Franekerben, 1719 október kalendája előtti 15.
napon.
|
p.
129. Franeker, 1719 szeptember 17
Andala, Ruardus ab
(1665-1727), holland filozófus és teológus
Ruardus
ab Andala (ab Andla) 1665. január elején a nyugat-frízföldi
Burgwerdben született; Gerlof Ruurds földműves és Truike Wigles
fia. Tehetségére korán felfigyeltek, tízéves korában a közeli
Bolsward latin iskolájába íratták be. 1677-ben mindkét szülőjét
elvesztette. Már 1679-ben a franekeri akadémiára ment, és 1681-ben
id. Campegius Vitringa vezetésével védte meg értekezését.
Filozófiát, görögöt, majd teológiát tanult, olyan szabad
gondolkodó és coccejánus tanárok vezetésével, mint Vitringa, Röell
és Johannes van der Waeyen (1639-1701). 1684-ben újabb négy
disputáció respondense volt. 1687-ben Utrecht, Leiden és Dordrecht
egyetemét látogatta. 1688-tól Arumban, Makkumban, majd 1695-től
Bolswardban lelkész. 1701-ben, Johannes Schotanus (1643-1699)
halála után, Franekerbe hívták meg a filozófia előadójának.
1709-ben Haarlembe hívták lelkésznek, nem fogadta el. 1713-ban a
teológia professzorává nevezték ki, s e tanszéket végig
megtartotta. Meghalt Franekerben, 1727. szeptember 12-én. A
cartesiánus filozófia nagy védelmezője volt. Leibnizet támadta vis
activa és szubsztancia fogalma miatt. Számos vitairatot írt,
többek között Balthasar Bekker (1634-1698) ellen. Néhány műve:
Disp. de Urim et Thummin, 1681. – Disp. de Terra et de igne,
1784. – Existentia Dei non modo a posteriori sed et a priori
demonstrata, Franeker, 1705. – Disputatio physica, in qua
ostenditur, corpus nec in infinitum, nec in atomos dividi posse;
resp. Heinsius Boeder. Franeker, 1705. – Exercitationes
academicae in philosophiam primam et naturalem, in quibus
philosophia Renati Des-Cartes explicatur, confirmatur et
vindicatur. Franeker, 1709. – Paraphrasis in principia
philosophiae Renati Descartes. Cui subjunctae sunt Variationum
aeris atmosphaerici ephemerides a 7 Id. Oct. A. 1709 ad mensem
Julium A. 1710. Franeker, 1710. – Syntagma
theologico-physico-metaphysicum, complectens Compendium theologiae
naturalis … Franeker, 1711. – Dissertationum
philosophicarum heptas. De argumento pro existentia Dei a
priore. De essentia mentis humanae. De distinctione mentis a
corpore. De unione mentis cum corpore. De voluntatis libertate. De
immortalitate mentis humanae. De corporum fluiditate [et] duritie.
Franeker, 1711. – Disp. physica, qua representatur Cartesius
verus Spinozismi eversor et physicae experimentalis architectus;
resp. Georg Szoboszlai. Franeker, 1719. – Verklaaring van de
Openbaringe van Johannes, Leeuwarden, 1726.
Az
Albumba 1719 szeptemberében egymás utáni napokon írt be az
említett id. Vitringa, majd Andala és ifj. Vitringa (325.,
125. p.), akkor mindhárman a franekeri
egyetem professzorai. Az 1680-as évek végén Röell is Andala tanára
volt Franekerben, de 1704-től már Utrechtben adott elő, és Pápai
Páriz itt kért tőle emléksorokat 1714-ben (111.
p.).
• Boeles
II 356, 843• Jöcher • Jöcher-Adelung • NNBW I 124 |